Shaji Kumar cikkei

Célkitűzés
Az autológ őssejt-transzplantáció (SCT) – különösen fiatal betegek esetében – a myelomamultiplex kezelés szerves része. Az elmúlt évtizedben számos, igen hatékonykezelési lehetôség jelent meg myelomában, amely kérdéseket vet fel az SCT terápiásszerepére vonatkozóan is. A korábbi vizsgálatok az SCT relatív eredményességétmutatták ki a hagyományos kezeléssel szemben, az alábbi áttekintô közlemény szerzôjepedig az új szerek tükrében vizsgálja az ASCT jelentôségét.

Újabb eredmények
Az újabb klinikai tanulmányokban a kimenetel javítását elsôsorban az új szerek alkalmazásávalpróbálják elérni, amely szereket a terápiás protokollok különbözô szakaszaiba építikbe, kezdve a kiinduló kezeléssel, amellyel így kedvezôbb állapot érhetô el az SCT elôtt,folytatva a kondicionáló protokollokkal, és végül az SCT-t követô fenntartó kezelésekkel,amelyekbe integrálva az új szerekkel megnyújtható a terápiás válasz idôtartama. Mindemellett,újabb vizsgálatok egyes válogatott betegcsoportokban a tandem (páros) transzplantációklehetséges kedvezô hatását erôsítették meg. Ugyanakkor, az allogén SCT szerepévelkapcsolatos ajánlások még napjainkban is további finomításokra szorulnak.

Összefoglalás
Napjainkban a myelomában szenvedô betegek számára hatékonyabb kezelési lehetôségekállnak rendelkezésre, és a betegség kimenetele is javult. Az újabban befejezett, ésa jelenleg is zajló tanulmányok segítségével jobban – esetleg személyre szabott módon –választható meg a kezelés, ami remélhetôleg hozzájárul a túlélés további növekedéséhez.

Kulcsszavak
Allogén, autológ, myeloma multiplex, ôssejt-transzplantáció