Abbahagyhatják Vincent Lambert mesterséges táplálását
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) immár jogerős ítéletében engedélyezte, hogy "a halálba segítsék" a kétoldali végtagbénulásos francia Vincent Lambertet
Az Európa Tanács égisze alatt működő strasbourgi ítélkező fórum fellebbviteli Nagytanácsa tizenkét szavazattal öt ellenében kimondta, hogy nem ütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményével a francia közigazgatási bíróság - hivatalos elnevezése szerint az Államtanács - tavaly júniusi döntése, miszerint véget lehet vetni a gyógyíthatatlan beteg mesterséges táplálásának.
A most 38 éves, 2008-ban autóbalesetet szenvedett Vincent Lambert esete miatt két éve ismét fellángolt az eutanázia körüli vita Franciaországban. A balesete óta úgynevezett éber kómában van, teljesen béna, mesterségesen táplálják. Gyógyulására, állapotának javulására egyértelmű orvosi szakvélemény szerin semmi esély nincs.
A beteg felesége és nyolc testvére közül hat ezért két évvel ezelőtt az életben tartás, azaz a mesterséges táplálás leállítását kérte. Ezt a katolikus szülők viszont ellenzik.
Miután a kórház a kezelés leállítása mellett döntött, a szülők egy helyi bírósághoz fordultak, amely elrendelte a kezelés folytatását. Anyja szerint Vincent Lambert még "jelen van", és kommunikál velük.
Az államtanácshoz a feleség fordult 2014-ben jogorvoslatért. Ez volt az első alkalom, hogy a legfőbb jogi és közigazgatási intézmény állást foglalt egy olyan orvosi döntés törvényességéről, amely a mesterséges életben tartás kérdését érinti.
Európában több országban engedélyezett a passzív eutanázia, vagyis a kizárólag az életfunkciók fenntartására irányuló ellátás beszüntetése. Az aktív eutanázia - tehát a halál tevőleges előidézése - a kontinens legtöbb országában tiltott, kivételt csak a Benelux államok képeznek. Franciaország is azon országok közé tartozik, ahol engedélyezett a passzív, ugyanakkor tilos az aktív eutanázia.
A francia nemzetgyűlés egyébként márciusban fogadta el nagy többséggel a halálba segítő elaltatás engedélyezéséről szóló törvénytervezetet, amelyet a kormányzó szocialisták és a jobboldali ellenzék együtt terjesztett be. A szöveget még a szenátusnak is jóvá kell hagynia, de a kényes téma ellenére a kérdésben ritka konszenzus alakult ki a politikai pártok között, amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése feltehetően megerősít.
