A parázsló SM betegség jeleit nehéz felismerni, de nem lehetetlen – hangzott el Veszprémben az Országos SM Napon.

Az SMA munkacsoport augusztusban elküldte az egészségügyi döntéshozók számára az SMA-kutatási program adatait, írja az Economx.

A Nature-ben közölték azt a kutatást, ami rávilágít a depresszió kialakulásának egy lehetséges okára, írja a Qubit.

Új kutatási eredmények szerint a poszt-Covid szindróma változatos neurológiai tünetei a kortizol szintjével mutatnak asszociációt.

Amióta az ember és a csimpánz evolúciós útjai elváltak egymástól, az ember prefrontális kérge hihetetlen mértékben megnövekedett, írja a Qubit.

Az öregedés során lelassuló glimfatikus rendszer újraindítása segíthet számos neurodegeneratív betegség leküzdésében.

Az eseményen átadták a Juhász Zsuzsa Emlékdíjat is, melyet idén Zólyomi Ágnesnek, a DE Neurológiai Klinika klinikai vezető ápolójának ítéltek oda.

A neurológiai eredetű mozgászavarok az idősödő társadalomban egyre nagyobb kihívást jelentenek. Annak ellenére, hogy viszonylag ritka előfordulásúak, a prevalenciaadatok alapján a legtöbb egészségügyi szolgáltató a praxisa során találkozni fog ezekkel. A betegek életminőségét jelentősen befolyásoló kórállapotok felismerése számos differenciáldiagnosztikai és terápiás nehézséget okozhat, illetve kezelésük sok esetben multidiszciplináris csapatmunkát és speciális szaktudást igényel. Ezt a munkát segítik a folyamatosan fejlesztett szakmai irányelvek, nemzetközi konzorciumok és a szakmai szervezetek által szervezett folyamatos továbbképzések. Jelen összeállításban a leggyakoribb kórképek differenciáldiagnosztikai szempontjait ismertetjük.

A depresszió (gyakoriság vonatkozásában egyszeri vagy visszatérő depressziós epizód, súlyosság tekintetében minor vagy major depresszió) változó súlyosságú pszichológiai, szomatikus és vegetatív tünetekkel járó, az életminőséget negatívan befolyásoló, hónapokig tartó, gyakran krónikus vagy visszatérő betegség, amelynek az egyénre, a családra és a társadalomra nézve is súlyos szenvedést okozó kihatásai vannak. Hasonlóképpen definiálhatjuk a szorongásos betegségeket is (generalizált szorongás, agorafóbia, pánikbetegség, szociális szorongás zavar, egészségszorongás, poszttraumás stressz zavar, és ide sorolhatjuk az egyébként külön csoportba tartozó kényszerbetegséget is).