A neuropathiák − nomen est omen − a neurológia tárgykörébe tartoznak. Egyes neuropathiák azonban nem véletlenül szerepelnek − több oknál fogva is − a nagy reumatológiai tan- és kézikönyvekben. Egyrészt vannak egyértelműen a reumatológia tárgykörébe is tartozó megbetegedések, melyek patológiájának, tünettanának része, szövődménye vagy akár kezelésének mellékhatása lehet neuropathia. Másrészt a perifériás idegrendszer betegségeinek tünetei nemegyszer a végtagokon jelentkeznek.

A gyulladásos reumatológiai és autoimmun kórképekben a szemészeti manifesztációk meglehetősen gyakoriak, ez pedig a szemészek és a reumatológus-klinikai immunológusok együttműködését teszi szükségessé.

A nem infektív uveitisek kezelésére helyileg szemcseppeket, a szem környékére adott injekciókat, illetve súlyos esetekben intravitreális implantátumokat alkalmaznak. A kortikoszteroidok és az immunszuppresszánsok mellékhatásainak elkerülésére ad lehetőséget a biológiai terápia és az intraokulárisan adható gyógyszerek fejlődése. A szemészetben a TNFα-gátló adalimumab biologikum alkalmazása a látóélesség megőrzése szempontjából döntő jelentőségű, és az esetlegesen a háttérben álló autoimmun betegségek kezelésében is fontos. A „makacs” uveitisek kezeléséhez multidiszciplináris team szükséges.

A járvány fokozottabban veszélyeztetheti azokat az idült tüdőgyógyászati kórképben szenvedőket, akik a betegség, vagy a gyógyszeres kezelés okán csökkent immunvédekezéssel bírnak.

A vareniklin és a bupropion a dohányzásról való leszokást segítő programokban eredményesen használt szerek, ugyanakkor aggodalmak merültek fel arra vonatkozóan, hogy alkalmazásuk kapcsán súlyos kardiovaszkuláris és pszichiátriai események bekövetkeztével kell számolnunk.

Egyre inkább előtérbe kerül az időskori NSAID-alkalmazás kérdése, írja a Pharma Tribune alapján a PharmaOnline.

A PharmaOnline szerint a májkárosodás kivédésére vagy a már kialakult májbetegség kezelésére megoldást keresőknek egyaránt javasolható a szilimarin.

Az E. coli Nissle 1917 baktérium olyan genetikailag módosított változatát állították elő, ami a gyulladásos bélbetegségek esetén protektív biofilmet képez a bélnyálkahártyán.

Az új immunterápiás módszerek közül az immunellenőrzőpont-gátlók bizonyultak a leghatékonyabbnak, írja a PharmaOnline.

A betegség tüneteinek minél nagyobb mértékű visszaszorítását tűzte zászlajára az ASTHMA ZERO szakmai kezdeményezés.