Az elmúlt 30 évben Pécsi Diagnosztikai Központ (PDK) úttörő szerepet játszott a modern képalkotó diagnosztika megteremtésében.

A háziorvosi rendeléseket gyakran fejfájásos panasszal keresik fel. Az ellátó orvos dönt arról, hogy önálló/primer vagy tüneti/szekunder fejfájás a valószínűbb. A kettő akár kombinálódhat. Határozni kell a sürgősségről is. Az orvoshoz fordulás oka többnyire primer fejfájás, a gyakoribbá vált migrén, ill. annak eredménytelen kezelése. A következőkben a migrén diagnosztikus kritériumait, tüneteit, az ún. fejfájás vészjeleket, a migrén akut és preventív kezelését, a gyógyszer mellékhatások veszélyeit ismertetjük.

Felfüggesztett börtönt és az orvosi foglalkozástól való eltiltást indítványozott az ügyészség egy Veszprém vármegyei orvos esetében, írja a Telex.

A fejfájás a mindennapi orvosi gyakorlatban az egyik leggyakrabban előforduló panasz. A Nemzetközi Fejfájás Társaság klasszifikációja alapján megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fejfájásbetegségeket, valamint a neuropátiák és az arcfájdalmak csoportját (1. táblázat). A jó orvoslás első lépcsője a korrekt diagnózis felállítása, melyhez elengedhetetlen a kórelőzmény pontos felvétele, a diagnosztikus kritériumrendszer ismerete és a differenciáldiagnosztikai szempontok követése.

A szemészeti traumatológia sürgősségi ellátást jelent. A sérülések csoportosítása egyrészt a sérülés mechanizmusa alapján történik, a megszokott módon, míg a másik megközelítés az anatómiai viszonyok alapján osztályozza a sérüléseket.

A múlt század végének és eddig a mostaninak is az egyik egészségügyi diadala a kardiovaszkuláris betegségek megfelelő kezeléséből származó mortalitás- és morbiditáscsökkenés. Az egyre hosszabb élettartam azonban mit sem ér kiváló életminőség nélkül, ám valljuk be, az öregedő ember szomatikusan és pszichésen folyamatosan hanyatlik.

A European Brain Council korábbi felmérése szerint a lakosság közel egyharmada szenved idegrendszeri kórképekben. Első hallásra talán meglepő, hogy minden harmadik európainak neurológiai vagy pszichiátriai betegsége van, de ha jobban elemezzük a számokat, árnyaltabb képet kaphatunk.

Diagnosztizált és kezelt fokális epilepsziában szenvedő beteg rohamhalmozódása esetén az antiepileptikus kezelés revideálása javasolt. Felmerülhet a már szedett antiepileptikum dózisának átmeneti vagy tartós emelése, de újabb antiepileptikum adjuválása is.

Az epilepsziás betegek 66−75%-a tartós remisszióban van. A generalizált formakörbe tartozó esetek több mint 80%-a remisszióba kerül az első antiepileptikum beállítását követően, míg a fokális felnőttkori epilepsziában lényegesen rosszabb a prognózis, itt műtéti megoldást is fel kell vetni.

Ma már lehetőség van minimálisan invazív, külső feltárás nélküli, endoszkópos craniofacialis műtétek végzésére, ami kiváló alternatívája a külső feltárásból végzett műtéteknek, mind a biztonságos kivitelezhetőség, mind pedig a megfelelő onkológiai eredmény elérésének szempontjából.