Míg korábban a paraszolvencia reményében az állami intézményekbe igyekeztek minél több beteget bevinni az orvosok, a hálapénz betiltása nyomán kiesett jövedelmeiket most a kórház falain kívül igyekeznek legálisan pótolni.

A privát szektor bővülése 2024-ben sem állt meg, a legnagyobb intézmények árbevétele átlagosan 18%-kal növekedett, derül ki a Portfolio körképéből.

Továbbra is letartóztatásban maradnak azok a kiskunhalasi orvosok, akiket még januárban a Kecskeméti Járásbíróság tartóztatott le, írja a 24.hu.

A jövő évi költségvetés tervezetében az egészségügyi ágazat kiadásaira 280,5 milliárd forinttal több jut, mint a 2025. évi költségvetésben.

A Belügyminisztérium közleménye igazán jó példa a tökéletes kommunikációs alkalmatlanságra, írja Rozsos Erzsébet ápolásetikus Népszavában.

A kötelező oltásokról, a magán- és közfinanszírozott egészségügyről és a digitális diktatúráról is szó esett hétfőn a T. Házban.

A Népszava Szike című podcastjében Kóka János egykori gazdasági miniszter és Sinkó Eszter közgazdász ütköztették az álláspontokat.

Vannak olyan szolgáltatások, amik vidéken 15-20%-kal olcsóbban megvásárolhatók, mint a fővárosban, de CT és MR vizsgálatokhoz magasabb áron jutnak a vidéki nagyvárosokban.

Ünnepnapokon fizetni kell – ezzel indokolta a betegszállító, miért kér pénzt az egyébként ingyenes betegszállításért, írja a Telex.

Olyan emberek maradtak gyógyszer és segítség nélkül, akik hormonterápia alatt állnak, és életük végéig rászorulnak a készítményekre, írja a hvg360.