A digitális diktatúrától a kötelező védőoltásokig
A kötelező oltásokról, a magán- és közfinanszírozott egészségügyről és a digitális diktatúráról is szó esett hétfőn a T. Házban.
Mi Hazánk: legyenek választhatóak a kötelező oltások?
Novák Előd (Mi Hazánk) a kötelező oltások uniós mintájú választhatóvá tételét szorgalmazta. Elmondta, az EU-tagállamok többségében nincs egyetlen kötelező oltás sem, Magyarországon azonban 12 van, ennél több oltás csak Lettországban kötelező. Szerinte számos szakember fogalmazott meg kritikát a magyar rendszerrel kapcsolatban, a büntetések helyett inkább az ajánlásokat kérve. Azt kérdezte, mi az oka, hogy az elmúlt húsz évben tizenhatszorosára nőtt az autista gyerekek száma. Közel öt évvel halnak meg hamarabb a magyarok, mint az EU-átlag, folytatta, a jelenséget azzal magyarázva, hogy Magyarország költi az unióban GDP-arányosan a legkevesebbet az egészségügyre. A "Covid-diktatúra" kötelezései után nem csoda, hogy a társadalom bizalma megrendült a magyar egészségügyben, így nem tartható fenn a kötelezés az oltások területén sem, érvelt.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint hálát lehet adni annak, hogy ma olyan kor van, amikor vannak gyógyszerek és védőoltások, és ezért nem halnak meg olyan betegségben az emberek, amelyekben néhány évtizeddel korábban még meghaltak. Iszonyú nagy felelőtlenségnek nevezte, hogy a képviselő a védőoltások ellen hangolja az embereket. Az államtitkár a képviselő morális felelősségére hívta fel a figyelmet, azt kérdezve, mit mondana annak a szülőknek, akinek gyerekét nem oltják be, és megbetegszik egy olyan betegségben, amely megelőzhető lett volna. Rámutatott arra, hogy jóléti országokban kanyaró- és szamárköhögés-járvány van. Magyarország büszke az európai szinten is kiemelkedő oltási rendszerére, jelentette ki.
Jobbik: ellenőrzik-e a száj-és körömfájás betegséggel fertőzött telepeken dolgozó "migránsmunkásokat"?
Bencze János (Jobbik) a ragadós száj- és körömfájás kapcsán arról beszélt: információik szerint pakisztáni lehet a Magyarországon terjedő vírusvariáns, ezért kérdés, hogy ellenőrizték-e, nyomon követik-e a fertőzött telepeken dolgozó "migránsmunkásokat", akik Indiából és a Fülöp-szigetekről érkeztek.
Nagy István agrárminiszter közölte: a betegség terjedésével, megjelenésének okával kapcsolatban járványügyi nyomozást folytatnak, aminek eredményeképpen az már kiderült, hogy az egyik érintett telepen illegális állatorvosi tevékenység zajlott. A képviselő felvetésére reagálva hozzátette: a kisbajcsi telepen dolgozókat ellenőrizték, egyikük sem volt otthon az elmúlt két évben, és csomagot sem kaptak, így tovább keresik a vírus megjelenésének okát. Emlékeztetett: egy németországi bivalytelepen történt fertőzést követően március elején jelent meg Magyarországon a járvány, két telepen két különböző vírustörzs fertőzött. Hozzátette: jelenleg mind a négy érintett szarvasmarha-telepen sikeres volt a mentesítés, és most zajlik a fertőtlenítés.
Mi Hazánk: kritikus a szociális ágazat dolgozóinak helyzete
Dúró Dóra (Mi Hazánk) azt mondta, hogy a gyermekjóléti szakszolgálatok munkatársai, valamint a családgondozást ellátó rendszer szociális munkásai kritikus anyagi, morális és lelkiállapotban kerültek. A problémákkal küzdő családok száma növekszik, az esetek súlyosbodnak, ami növekvő leterheltséget jelent a szociális munkásoknak. Ehhez képest egy tipikus, pályakezdő, diplomás szociális munkás ágazati pótlékkal kiegészített minimálbért kap, ami bruttó 428 ezer 900 forintot, kedvezmények nélkül pedig nettó 285 ezer forintot jelent. A vezetői pótlék összege is rendkívül alacsony, mindössze bruttó harmincezer forint, hangsúlyozta.
Rétvári Bence belügyi államtitkár azt felelte, hogy a kormány 2014-ben szociális ágazati pótlékot, 2015-ben a kiegészítő pótlékot, 2016-ban szociális ágazati összevont pótlékot, 2018-tól pedig egészségügyi kiegészítő pótlékot vezetett be. Arról is beszélt, hogy a kormányzásuk kezdetén a szociális ágazatban 137 ezer forint volt a bruttó átlagbér, ami jelenleg már több, mint ötszázezer forint, a kabinet pedig a későbbiekben is folytatni szeretné béremelést.
A KDNP a Pannónia Ösztöndíjprogramról kérdezett
Földi László (KDNP) a Pannónia Ösztöndíjprogram eddigi eredményeiről kérdezett. A képviselő azt mondta, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben megerősítette azt a korábbi politikai döntését, amellyel a magyar egyetemisták és kutatók csaknem kétharmadát kizárta az Erasmus és Horizont programokból. A felszólaló hangsúlyozta, hogy a magyar egyetemek az erős nemzetközi versenyben egyre jobban teljesítenek, a nemzetközi rangsorok alapján jelenleg 12 felsőoktatási intézmény tartozik az elitligába. A Pannónia Ösztöndíjprogram keretében a megújított egyetemek hallgatói, kutatói, oktatói részesülhetnek ösztöndíjakban, hívta fel a figyelmet.
Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy az Európai Bizottság tavalyi döntése a magyar nemzeti szuverenitást támadó politikai döntés. Hangsúlyozta, hogy a kormány az Európai Unió Bírósága előtt támadja meg az Európai Bizottság határozatát. A Pannónia Ösztöndíjprogram minden hallgató számára biztosítja a nemzetközi mobilitást. A program a 2024-2025. tanévben tízmilliárd forintos keretösszeggel indult és a résztvevők a világ bármely egyetemén tanulhatnak részképzésben. Az Erasmus programban korábban évente mintegy ötezren vettek részt a modellválltó egyetemekről, ehhez képest a 2024-25-ös tanév első félévében 3042 hallgató és oktató csatlakozott a Pannónia Ösztöndíjprogramhoz, mondta.
Mi Hazánk: digitális diktatúrával akarják az állami egészségügy problémáit megoldani?
Szabadi István (Mi Hazánk) elmondta, egy januártól életbe lépett rendelkezés alapján az állami kórházakban egységes beléptető rendszert vezetnek be, melynek keretében a dolgozók be- és kilépését, munkaidejének betartását arckép-azonosításra képes kamerák segítségével fogják ellenőrizni. Az egészségügy forráshiány miatt az összeomlás szélén áll, kamerarendszerre mégis van pénz, nehezményezte. Miért kell a dolgozókat kínai módszerrel kamerákkal megfigyelni; a kórházi forgalomról a nap 24 órájában készült óriási adatbázist ki fogja kezelni, kinek lesz hozzáférése a felvételekhez?, kérdezte.
Válaszában Rétvári Bence államtitkár emlékeztetett arra, hogy számos munkahely tartja nyilván munkavállalói érkezését és távozását beléptetőkártyák segítségével, a parlament épületébe is kamerás beléptetőrendszeren keresztül lehet bejutni. Hozzátette, most annak a törvényi alapjait teremtették meg, hogy mindez garanciák mentén legyen alkalmazható az egészségügyi intézményekben. Emlékeztetett arra is: közel 500 milliárd forint többletforrás van idén az egészségügyi költségvetésben a tavalyihoz képest.
Jobbik: megfontolandó a tb-járulékok hordozhatósága
Lukács László György (Jobbik) elmondta, bizonyos ellátásokra éveket kell várni az állami kórházakban, vannak azonban lehetőségek hamarabb hozzájutni például egy protézishez, ha a páciens hajlandó milliós összegeket fizetni a szolgáltatásért. Mindez az Uzsoki utcai kórházban érhető el, ugyanis ott működik egy párhuzamos várólista, amelyekkel ugyanazt az ellátást hamarabb is meg lehet kapni. A helyzetnek lehetne egy kulturált megoldása is. Habár a Jobbik az erős állami egészségügy elsőbbségében hisz, mégis megfontolandónak tartja a már befizetett tb-járulékok hordozhatóságát, vettete fel.
Rétvári Bence államtitkár felidézte: amikor a Jobbik frakcióvezetője Magyarországról Írországba "hordozta" az orvosokat, akkor nem volt problémája a várólisták hosszúságával. Nagyon fontosnak nevezte az állami és a magánegészségügy szétválasztását, hangsúlyozta azt is: az állam az elmúlt években több mint 70 milliárd forintot, idén pedig 5 milliárd forintot költ a várólisták csökkentésére.