Már nem tudnak többet költeni az egészségükre a magyarok?
A vállalati szférával kell egyezséget kötni – állította Kóka János egykori gazdasági miniszter a Népszava Szike című podcastjében. Sinkó Eszter közgazdász szerint az állampolgárok ellátása kormányzati kötelesség.
Kaphat-e új „lábat” az egészségügy? Javíthatják-e a betegellátást a nagyvállalatok? – ezekre a kérdésekre próbált választ találni Sinkó Eszter közgazdásszal, egészségügyi rendszerelemzővel és Kóka János orvossal, a Doktor 24 alapító társtulajdonosával, egykori gazdasági miniszterrel a Népszava Szike podcastjében.
Kóka János „Az egészségügy megújításának 10 éves, 10 ezer milliárdos programja" címmel február végén tette közzé vitairatát , amely, ha megvalósulna, alapjaiban forgatná fel az egészségügyi ellátórendszert. Egyebek mellett azt javasolja, hogy az egészségügyet szabadítsák ki a politika „fogságából”, és a pártok helyett egy úgynevezett Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalra bízná egy új egészségügyi törvény és intézményrendszer létrehozását. A lapnak Kóka elmondta: a háttérben egészségközgazdászokkal már el is elkezdték az egyes intézkedések költségvetési és társadalmi hatásait elemezgetni.
Programja az elérhető és jobb ellátás mellett egyebek közt azt is ígéri, hogy 10 év alatt, mai értéken számítva mintegy 10 ezer milliárdos többletforráshoz jut az egészségügyi ellátórendszer. Az évi ezer milliárdos többletet a vénynélküli gyógyszerek és egészségkárosító élelmiszerek adójának emelésével, valamint a vállalati jövedelmekből finanszírozott kötelező kiegészítő biztosításból fedezné. Kóka továbbá számít még európai uniós forrásokra, valamint a gazdasági növekedésből származó költségvetési többlet bevételre is.
„Közel 900 milliárd forintot költ el a magyar lakosság magánegészségügyi szolgáltatása, nagyrészt saját zsebből. Gondoljuk el, hogyha összetörjük a kocsinkat, az esetek nagy részében beballagunk a biztosítóhoz, és az kifizeti. Cascóra évente 150 milliárd forintot költünk el. Egészségbiztosításra meg harmincat” – érvelt Kóka János a javaslata mellett.
Kóka János megjegyzésére, miszerint az állam nem akar többet költeni az egészségügyre, Sinkó Eszter közgazdász megjegyezte: szerinte az államnak kötelezettsége lenne a közkiadásokat emelni.
Ő állampolgárként nem szeretne lemondani arról, hogy az állam adjon több közforrást az egészségügyre. Nemzetközi összehasonlítások igazolják, hogy a közfinanszírozott rendszerekben a források jobban hasznosulnak, mintha a pénz magánforrásból érkezik. A közkiadások sokkal inkább hatékonyan vannak elköltve, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyi pénzből, hány embert kezelnek.
A magánegészségügy egy picit más logikával működik – érvelt Sinkó Eszter - ott természetesen azt szeretnék elérni, hogy a bevételeik ne legyenek kisebbek a kiadásaiknál. A közellátásban ez nem szempont, ott akkor is ellátják a betegeket, hogyha többe kerül az ellátásuk, mint amennyit a kormány fizet azért, ezért keletkezik rengeteg adósság a rendszerben.
Sinkó Eszter szerint a vitairat lényege az, hogy ez a kiegészítő egészségbiztosítás a munkavállalók számára nyújt majd egy gyorsabb hozzáférést a szolgáltatásokhoz. Kóka János elképzelésével – szerinte - az a probléma, hogy egyrészt a kormány azzal lemondhat arról a kötelezettségéről, hogy ő lássa el a saját állampolgárait, és ezzel a konstrukcióval a felelősséget is átnyomja a vállalatokra és a magánszférára. Márpedig Magyarországon az állampolgárok ellátása kormányzati kötelesség. Ezért a vitairatban javasolt munkáltatói biztosításnak csak egy kiegészítő jelleggel lenne szabad működnie – idézi a Népszava a legfrissebb adásból.
