Még mindig hasítanak a magánszolgáltatók
A privát szektor bővülése 2024-ben sem állt meg, a legnagyobb intézmények árbevétele átlagosan 18%-kal növekedett, derül ki a Portfolio körképéből.
Vannak objektív felmérések, amelyek arra utalnak, hogy a betegek még mindig sok esetben kiszorulnak az állami egészségügyből, és a magánegészségügyben találnak valós alternatívát, persze fizetősen. Miközben az állami rendszerben egyéni szinten a teljesítményre alapozott szempontok a háttérbe szorultak (a béremelés esetében nem jöttek a képbe mozgóbér-tényezők, valamint a hálapénz is megszűnt), így a magánszektorban azok felértékelődtek. Nevezetesen: az orvos a plusz/extra teljesítményét a magánellátóknál adja le, így ez a teljesítmény itt csapódik le és ezáltal a magánklinikák árbevételében. A makrogazdasági kép ebből az, hogy a hálapénz egy jelentős része kifehéredett a magánpiaci szereplőknél.
Ez a "hálapénz-magánosítási" folyamat (egyes piaci megfigyelők szerint a betegek zsilipelése) tudatosan is zajlik az ajtók mögött a magyar egészségügyben, vagyis a páciensek magánintézményekbe történő irányítása egy egyre erősödő folyamat.
Az orvosoknak közvetlen érdeke is fűződik ehhez a trendhez: a magánellátott beteg után kapja a jövedelmét a magánintézménytől. Ennek a trendnek a mértékére még becslések sincsenek, azonban feltételezhetjük, hogy már nem mellékes tényező, ugyanis az állami döntéshozóknak nemcsak szemet szúrt ez az állami kapacitásokat legyengítő gyakorlat, hanem aktívan fel is lépnének ellene. Takács Péter egészségügyi államtitkár tavaly ősszel többször is üzent és elítélte az állami várólisták hosszának tudatos növelését. Tervben volt az, hogy előírnak egy bizonyos, közfinanszírozásban elvégzett esetszámot, akár a fekvőbeteg-ellátásban, akár a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok számára; ellenőrző razziákat is terveztek annak érdekében, hogy az orvosok jelenlétét vizsgálják folyamatosan a közfinanszírozott helyeken; de idén már beléptető- és kamerarendszer kiépítése is megkezdődött az orvosi kapacitások gyakorlati ellenőrzése végett; ez a rendszer azonban nem működött érdemben élesben. Mivel jól látható, hogy ezekből az állami intézkedésekből végül nem valósult meg a gyakorlatban érdemben semmi, a kormányzat alkupozíciója a gyógyítókkal szemben nem a legerősebb. Ez viszont azt vetíti előre, hogy a magánegészségügy térnyerése erről az oldalról nem fog korlátozódni, egyelőre.
Természetesen elmondható, hogy minden szolgáltató fejlődése egyedi, és vannak sajátságos, egyszeri, vagy épp átmeneti szempontok egy-egy év üzleti működésében, de összességében kijelenthetjük: ismét egy olyan év, amikor a kibővített top30-as magánszolgáltatói kör erőteljes növekedést tudott felmutatni az árbevétel tekintetében. Bár több magánszolgáltató még nem adta le a tavalyi évre vonatkozó beszámolóját, a Portfolio által figyelt kör összesített árbevétele 190 milliárd forint környékén lehet, vagyis 5 év alatt sikerült a legnagyobbaknak triplázni az árbevételüket.
Az árbevétel alapú versenyben az élen történt egy változás (feltehetően), vagyis fogalmazhatunk úgy, hogy visszaállt a megszokott felállás. A TritonLife Csoport ugyanis 2024-ben 21,166 milliárd forintos árbevételt ért el a 2023-ban kimutatott 34,9 milliárd forintos árbevétel után. Itt az történt, hogy a TritonLife 2023-as számaiban még benne volt a Fresenius Csoport, amit 2024-ben értékesített, így 2024-ben visszaesett az árbevétele. Bár a Medicover számait még nem ismerjük, mert rendszeresen több hónapos csúszással közli azokat, éltünk azzal a feltételezéssel, hogy a 2023-ban látott 27 milliárd forintról nem esett vissza 2024-ben az árbevétele (az általunk ismert piaci folyamatok nem erre utalnak), így ismét a Medicover végzett a dobogó legfelső fokán.
