A pajzsmirigy betegségei a lakosság 6−8%-át érintik, így joggal mondhatjuk, hogy népbetegségről van szó. Ennek köszönhetően naponta találkozhatunk ezekkel a betegségekkel a klinikai tevékenységünk során.

A háziorvosok gyakran találkozhatnak a problémával: fertilis korú párnál csak nem akar beköszönteni a gyermekáldás, annak ellenére, hogy rendszeresen védekezés nélkül élnek házaséletet. Ha a sikertelen időszak meghaladja az egy évet (35 éves kor felett a hat hónapot), foglalkozni kell a meddőséggel. Megfelelő diagnózis és ennek alapján célzott kezelés hiányában a probléma spontán csak ritkán oldódik meg.

Mivel a párok 85%-ánál védekezés nélküli rendszeres nemi élet mellett 12 hónapon belül megfogan a terhesség, fontos azon párok azonosítása, akik profitálhatnak a meddőségi kivizsgálásból. Általában 1 évnyi sikertelen próbálkozás után ajánlják fel a meddőség okának feltárását célzó vizsgálatokat, ám 35 évesnél idősebb nőknél, illetve a meddőség szempontjából igazolt kockázati tényezőkkel rendelkező pároknál már 6 hónap elteltével sor kerülhet erre.

A PCOS kezelése során három fő területre kell összpontosítani: a szabálytalan menstruáció szabályozására és/vagy a hirsutismus megszüntetésére és/vagy a meddőség terápiájára. A PCOS kezelési módszerei az idő előrehaladtával annak függvényében változnak, hogy az adott életkorban melyek a beteg preferenciái. Ennek során azonban mindvégig szem előtt kell tartani az inzulinrezisztencia problémáját, mert ennek hosszú távú egészségi kihatásai lehetnek.

Gyakran éppen a legkritikusabb fejlődési fázisban olyan egészségi problémák maradhatnak felismerés nélkül a serdülőkori anovuláció hátterében, melyek hosszú távú következményekkel bírnak.

A bemutatott vizsgálatban a hormonszinteket és a csontmetabolizmus egyes markereit mérték risperidonkezelés első 4 hónapjában.

Az ismertetett vizsgálat célja annak tisztázása volt, hogy a viszonylag hosszú távú SSRI-kezelés kivált-e hyperprolactinaemiát.

A biszfenol-A (BPA) a műanyaggyártásban használt monomer, mely a termékekből kioldódva magas szintet érhet el a különböző humán és állati mintákban.

Áttekintjük azokat az állapotokat, amikor indokolt a prolaktin koncentrációjának meghatározása, valamint kitérünk azokra az élettani állapotokra és a mérési sajátosságokra, amelyek döntően befolyásolhatják a mért eredményt.

A bromokriptint a közelmúltban engedélyezték az Egyesült Államokban a 2-es típusú cukorbetegség terápiájában.