Leállítani könnyebb, újraindulni viszont jóval nehezebb az ellátórendszert – derült ki a koronavírus-járvány első szakaszának lezárultával. A járvány következményeinek és tapasztalatainak kiértékelése segíthet a második hullámra való felkészülésben.

A sebváladék-menedzsment célja az optimális mennyiségű és összetételű sebváladék biztosítása, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő kötszerek használata, de lehetőség van más terápiákra is.

A tartósan lélegeztetésre szoruló, túlélt betegek esetében „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tehet.

A járványidőszakban több mint ötezren keresték fel koronavírus-gyanúval az intézmény ambulanciáját, derül ki a Magyar Nemzet összeállításából.

A rendkívül hatékonynak tartott vérplazma-terápia sem segít mindenkin, itthon is meghalt öt olyan beteg, aki megkapta a készítményt, írja a hvg.hu.

A fogantatáshoz és a terhesség egészséges kihordásához az anyai immunrendszer összehangolt működésére van szükség.  Amennyiben ez károsodik, az vetéléshez, koraszüléshez, infertilitáshoz vezethet.

A COVID-19 okozta idegrendszeri károsodások ritkák, de annál súlyosabbak lehetnek, írja az OTSZ Online.

A páciensek igényei miatt világszerte a kozmetológia, az esztétikai bőrgyógyászat a bőrgyógyászat rohamosan fejlődő ágazatává vált.

Az asztmás betegek 5−10%-át kitevő súlyos asztmások esetén a terápiás továbblépés lehetőségét évtizedeken át a szisztémás szteroiddal történő kiegészítés jelentette. Napjainkban újabb teret nyitott a biológiai terápiás szerek megjelenése és az allergénspecifikus immunterápia. Az előbbivel csökkenthető a szteroidterhelés, az utóbbival pedig főként a betegség korai fázisában lehet befolyásolni a kórkép természetes lefolyását. Újabban előtérbe helyezik a tünetvezérelt gyógyszerelést is rohamoldó és gyulladáscsökkentő/kontrolláló gyógyszerkombináció alkalmazásával.

Az atópiás dermatitis világszerte egyre gyakoribbá váló kórkép, klinikailag a bőr szárazsága, viszketés, valamint a következményesen kialakuló másodlagos jelenségek (nedvedzés, pörkösödés, lichenifikáció) jellemzik. Patogenezise heterogén, genetikai eredetű bőrbarrierzavar, immunológiai és mikrobiom-diszreguláció jellemzik, illetve számos környezeti provokáló faktora is ismert. Klinikai képe nagyon változatos, a száraz bőrtől az erythrodermáig terjed, és a tünetek életkortól függően is változnak. A kezelés alapja napjainkban is a bázisterápia és a lokális gyulladáscsökkentés, de a legújabb kutatási eredmények tükrében fokozatosan új szisztémás szerek kerülnek bevezetésre, amelyek a súlyos, refrakter esetekben nyújthatnak majd terápiás megoldást.