E-vitamin, mint a zsírmáj elleni küzdelem egyik ígéretes eszköze

Becslések szerint napjainkban a világ népességének közel 30%-át érinti a metabolikus diszfunkcióval társult szteatotikus májbetegség (MASLD). Ez egy csendes járvány, amely jelentősen fokozza a májjal kapcsolatos szövődmények, köztük a májzsugor és a májrák kialakulásának kockázatát. A MASLD progresszív formáját, a MASH-t az oxidatív stressz és a metabolikus diszfunkció által kiváltott májsejtkárosodás és gyulladás jellemzi. Az életmódbeli beavatkozások ellenére a hatékony farmakológiai lehetőségek továbbra is korlátozottak. A pajzsmirigyhormon-receptor-β szelektív agonistát, a reszmetiromot nemrégiben engedélyezték a közepesen előrehaladott és előrehaladott fibrotikus MASH kezelésére, de a kezelési opciók kelléktára továbbra is erősen hiányos.

Az E-vitamin, egy természetes antioxidáns, potenciálisan hatásosnak bizonyult ugyan a májgyulladás csökkentésében, de optimális adagolása, hosszú távú hatásai és biztonságossági profilja további értékelést igényel. A biztonságos és hatékony E-vitamin adagolás meghatározása a MASH kezelésében világszerte óriási előrelépést jelenthetne a népbetegség kezelésében, ennek érdekében végeztek a kínai kutatók egy multicentrikus, kettős vak, randomizált, placebokontrollos vizsgálatot összesen 14 vizsgálati központban. A vizsgálatban biopsziával igazolt MASH-ban szenvedő betegek vettek részt, akiket 1:1 arányban randomizáltak vagy placebóra, vagy 96 héten keresztül napi 300 mg E-vitamint szedő csoportba. A vizsgálati időszak alatt minden résztvevő étrendi és mozgási ajánlásokat is kapott a kezelés mellett. A kezdeti és a kezelés utáni májbiopsziás minták értékelését független bizottság végezte, az elsődleges végpont a szövettani javulás volt, amelyet a nem alkoholos zsírmájbetegség aktivitási pontszámának (NAS) legalább 2 ponttal való csökkenéseként határoztak meg, a fibrózis romlása nélkül. A másodlagos végpontok közé tartozott a fibrózis regressziója, a steatohepatitis megszűnése, valamint a májenzimek, a gyulladásos markerek és a metabolikus paraméterek változása. A FibroScan-alapú májmerevség-mérést (LSM) is értékelték, hogy további betekintést nyerjenek a fibrózis progressziójába. A biokémiai paramétereket rendszeres időközönként értékelték, beleértve az alanin-aminotranszferázt (ALT), az aszpartát-aminotranszferázt (AST), az éhgyomri plazma glükózt és a pro-inflammatorikus citokineket (tumor nekrózis faktor-alfa [TNF-α] és interleukin-6 [IL-6]). Összesen 124 résztvevőt vontak be a vizsgálatba, 58-an kerültek az E-vitamin-karra és 66-an a placebo karra, és már a betegek bevonásakor ügyeltek arra, hogy a két populáció alapjellemzői, beleértve az életkort, a nemek megoszlását és a metabolikus paramétereket, összehasonlíthatóak legyenek a csoportok között. Az átlagéletkor körülbelül 38 év volt, a résztvevők között túlnyomórészt férfiak voltak (72,4% az E-vitamin-csoportban és 75,8% a placebo csoportban).

Az E-vitamint kapó résztvevők 29,3%-a tapasztalt szövettani javulást, szemben a placebocsoport 14,1%-ával (esélyhányados [OR]: 2,5; 95%-os konfidenciaintervallum [CI]: 1,0-7,1; p = 0,04). A részcsoport-elemzések nagyobb javulást mutattak ki a férfiak, a 40 év alatti résztvevők és az 5-8-as NAS-pontszámmal rendelkezők körében. A fibrózis legalább egy stádiumban történő visszafejlődése a steatohepatitis romlása nélkül az E-vitamin-csoport 25,9%-ánál volt megfigyelhető, szemben a placebo csoport 15,6%-ával, de ez a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns (OR: 1,9; 95% CI: 0,7-5,2; p = 0,16). A FibroScan májmerevség-mérés (LSM) azonban szignifikáns javulást mutatott az E-vitamin-csoportban (p = 0,04), ami potenciális hosszú távú előnyökre utal annak ellenére, hogy a biopszia-alapú fibrózis eredmények nem érték el a statisztikai szignifikanciát.

Az E-vitamin-csoport 12,1%-ánál a fibrózis romlása nélküli szteatohepatitisz megszűnését figyelték meg, szemben a placebo csoport 17,2%-ával (OR: 0,7; 95% CI: 0,2-2,0; p = 0,43). Ennek ellenére az E-vitamin-csoportban jelentős csökkenést figyeltek meg a steatosis (p = 0,01), a lobuláris gyulladás (p = 0,04), a fibrosis score (p = 0,04) és a teljes NAS score (p = 0,03) tekintetében.

A májenzimszintek jelentősen javultak az E-vitamin-csoportban, az ALT és az AST szintje 20%-kal, illetve 18%-kal csökkent. A szérum pro-inflammatorikus citokinszintek, beleértve a TNF-α és az IL-6 szintjét, szintén jelentős csökkenést mutattak a kezelt csoportban a placebóhoz képest (IL-6, p = 0,04).

A 96 hetes vizsgálati időszak alatt a betegek az E-vitamint jól tolerálták: nem érkezett bejelentés prosztatarák, szív- és érrendszeri események vagy vérzéses stroke előfordulásáról, ami a nagy dózisú E-vitamin alkalmazásával kapcsolatos korábbi aggodalmakra adott kimerítő választ. Az átfogó biztonságossági elemzés nem mutatott jelentős különbségeket a nemkívánatos események gyakoriságában a csoportok között. A leggyakrabban jelentett események enyhe gyomor-bélrendszeri tünetek voltak, amelyek az E-vitamin-csoport 12%-ánál és a placebocsoport 6%-ánál fordultak elő.

A további feltáró elemzések azt mutatták, hogy az E-vitamin javította az anyagcsere-paramétereket, beleértve az éhomi inzulint és az inzulinrezisztencia homeosztázis-modell értékelését (HOMA-IR). A lipidprofilokban vagy a testtömegindexben (BMI) azonban nem találtak jelentős különbségeket a csoportok között. A résztvevők genetikai elemzése a HP 2-2 haptoglobin genotípus túlsúlyát mutatta ki, amelyet az oxidatív stressz szabályozásával hoztak összefüggésbe. Bár ez a megállapítás előzetes, mégis arra utal, hogy a MASH-betegek E-vitamin-rezisztenciája genetikai úton befolyásolható.

Ezek az eredmények jelentős következményekkel járhatnak a májbetegség kockázatának kitett személyek számára, mivel egy nem invazív, könnyen hozzáférhető kezelési opció lehetőségét vázolják fel. Közegészségügyi szempontból is jelentősek az eredmények, mivel a máj jobb egészségi állapota csökkentheti az ellátórendszerre nehezedő terheket, globális szinten a MASH hatékony kezelése pedig segíthet megfékezni a májjal kapcsolatos szövődmények sajnálatosan egyre növekvő előfordulását.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Vitamin E significantlyimproves liver health in MASH patients, new study finds

Vitamin E (300 mg) in the treatment of MASH: A multi-center, randomized, double-blind, placebo-controlled study

Irodalmi hivatkozás:

Song, Yu et al. Vitamin E (300 mg) in the treatment of MASH: A multi-center, randomized, double-blind, placebo-controlled study, Cell Reports Medicine (2025), DOI: 10.1016/j.xcrm.2025.101939, https://www.cell.com/cell-reports-medicine/fulltext/S2666-3791(25)00012-6