Visszavonták az egészségpénztári törvényt A várakozásoknak megfelelően név szerinti szavazással, 347 igen és 19 nem vokssal, tartózkodás nélkül hatályon kívül helyezte az Országgyűlés a február 11-én másodjára is elfogadott egészségpénztári törvény nagy részét. A Szabad Demokraták Szövetsége nem támogatta a „visszavonást”. Megmaradtak a felügyeleti tanács összetételére, az intézményi és a betegforgalmi listára, valamint az elszámolási nyilatkozat megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. A törvény jogutód nélkül, kényszer- végelszámolással megszünteti a nemrégiben létrehozott, 22 egészségbiztosítási pénztárat, s visszaáll a korábbi társadalombiztosítási rendszer. www.medicalonline.hu Az ÁSZ folytatná a reformot Szigorítaná az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a korbácsrendeletet, s következetesen folytatná az egészségügyben megkezdett reformokat. A számvevők elismerik, hogy a Gyurcsány-kormány az egészségügyben többnyire teljesítette kiadáscsökkentő programját, szerintük azonban az eddigi intézkedések nem elegendőek az eredmények megtartásához. Egyes elemeket (vizitdíj, pénztártörvény) törölni kellett, másrészt jelentős intézkedések el is maradtak, például a kórházak gazdálkodásának átalakítása vagy az ágazatban dolgozók rugalmasabb foglalkoztatása. Felróják a kormánynak azt is, hogy nem készültek el a finanszírozási protokollok. Az ÁSZ további lépéseket sürget, hiszen az is kiderült: a járóbeteg-ellátásban a teljesítménykeret 75 százalékát nem használták föl, miközben várólistákat vezetnek. Népszabadság Új szakállamtitkárok Három új szakállamtitkárt nevezett ki az egészségügyi tárcához Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az Egészségügyi Minisztérium honlapja – egyelőre fotók és életrajzok nélkül – arról tájékoztat, hogy a korábban távozó szakállamtitkárok helyére Horváth Zoltán, Medgyaszai Melinda és Pordán Endre került. Pordán Endre korábban volt már a minisztérium közigazgatási államtitkára. Medical Online Javaslatcsomag rendelőkre Bár a teljesítménykorlátozás miatt a szakrendelők egy részében néha hónapokat is várnak vizsgálatra, 3-4 milliárd megmaradt a kasszában. Schvarcz Tibor, a szocialista frakció egészségügyi munkabizottságának vezetője elismerte a helyzet tarthatatlanságát. A politikus elmondta: a frakció javaslatcsomagot készít, amely helyreállítaná az egyensúlyt. Egyebek mellett hozzáigazítják az ellátandó betegek arányához a szakrendelések kapacitását, az uniós forrásokból pedig ott fejlesztik a járóbetegellátást, ahol arra valóban szükség van a várakozási idők csökkentéséhez. Ahol nincs beteg, megszüntetik az ellátást, a pénzt pedig oda adják, ahol értelmesen fölhasználhatják a gyógyításra. Népszabadság Rákgyógyítás: magyar intézet Európa három legjobbja között Bár hivatalosan még nem jelentették be, az Európai Onkológiai Intézetek Szövetsége (OECI) genovai kongresszusán elhangzott: Európában egyelőre három intézmény teljesítette az akkreditáció követelményeit. A dijoni (Franciaország) és a bari (Olaszország) központ mellett az Országos Onkológiai Intézet felelt meg a szövetség normáinak. Az akkreditáció célja, hogy olyan rendszert dolgozzanak ki, mellyel az Európai Unióban minden daganatos ellátással foglalkozó egészségügyi intézményben mérni lehet az ellátás szintjét, valamint annak minőségét – mondta el az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, prof. dr. Kásler Miklós. Weborvos Menetrend a társadalmi egészségbiztosításért Társadalombiztosítási állandó bizottságot hozna létre az Országgyűlésben a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK), amely üdvözli ugyan az egészségpénztári törvény „visszavonását”, de ezenkívül még számos intézkedést sürget „a társadalmi egészségbiztosítás kiépítése” érdekében. Ehhez a több-biztosítós modellhez kapcsolódó valamennyi jogszabályt hatályon kívül helyeznék. A többi közt azonnal megszüntetnék az Egészségbiztosítási Felügyeletet, Nemzeti Egészségügyi Fejlesztési Alapot hoznának létre és előkészítenék a Fidesz által már többször benyújtott, ám tárgysorozatba sem vett törvényjavaslatban foglaltak bevezetését. Medical Online Kórházi kinevezések Gönczi Ágnest nevezte ki a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi bizottsága az egyesített Szent János Kórház élére. A posztot az új vezető június 1-jétől tölti be. További öt évre Velkey Györgyöt választotta meg a budapesti Bethesda Gyermekkórház főigazgatójának az intézmény fenntartója, a Magyarországi Református Egyház zsinata. A kórház jelenlegi vezetőjének kinevezése 2013. november 30-ig szól. Weborvos Új praxisfinanszírozási rendelet Elfogadta a kormány a háziorvosi praxisok finanszírozásáról szóló rendeletet. Az új jogszabály június 1-jétől hatályos. A szakminiszter szerint a háziorvosok bevétele összességében mintegy 10 milliárd forinttal nő, aminek megvan a fedezete az Egészségbiztosítási Alapban, és a jövő évi költségvetésben is lesz rá forrás. Az előzetes bejelentéseknek megfelelően a háziorvosok 50 forintot kapnak minden beteg jogviszony-ellenőrzése után. Az ellenőrzés 2007 decemberétől kötelező, de csak azok után az ellenőrzések után fizet a biztosító, ahol valóban létrejött az orvos-beteg találkozás. A házigyermekorvosok esetében az úgynevezett fix díjazás emelkedik. Felülvizsgálták a szakmai szorzók rendszerét is – közölte Székely Tamás; az eddigi 1,1-es szorzót 1,2-re, az 1,2-est pedig 1,3-ra emelték, továbbá a háziorvosi praxisok fix összegű díját átlagosan 47 százalékkal növelték, és azért is pluszpénzt kap az orvos, ha több szakasszisztenssel dolgozik. Medical Online Érvénytelen népszavazás Érvénytelen volt az ügydöntő népszavazás az észak-borsodi Kazincbarcikán, ahol a kórház működtetési és vagyonkezelői jogának átadásáról dönthettek a város lakói. A népszavazás kérdésére – „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Kazincbarcikai Városi Kórház működtetési és vagyonkezelői jogát az önkormányzat átadja más cégnek vagy szolgáltatónak?” – 915-en válaszoltak igennel, ez a résztvevők 12,32 százaléka; 6510 szavazó, azaz 87,68 százalék nemmel voksolt – mondta el Illés Pál, Kazincbarcika jegyzője. MTI Jöhetnek a hibrid embriók? A brit parlament alsóháza 160 fős, jelentős többséggel törvénymódosítást fogadott el, amely lehetővé teszi a humán-állati sejtekből kevert, hibrid embriók létrehozását – kizárólag orvoskutatási célokra. Magyarországon is újra kellene írni az egészségügyi törvény reprodukciós fejezetét – véli az Egészségügyi Tudományos Tanács titkára, prof. dr. Mandl József. Népszabadság Elindult a Google Health A Google elindította új szolgáltatását, a Google Healthet. A már a tervezés időszakában is komoly aggodalmakat és lelkes várakozást ébresztő adatbázist a felhasználók egészségügyi adataik tárolására és menedzselésére használhatják. A regisztrált felhasználó jelszóval védett fiókjában létrehozhatja saját profilját, ahol rögzítheti az egészségével kapcsolatos adatokat, az életmódjáról szóló információkat. A beépített „orvoskereső” segítségével lokálisan lehet böngészni az orvosok szakterülete szerint, a „virtuális gyógyszerdoboz” pedig tárolja a gyógyszerfogyasztási és egyéb tevékenységek menetrendjét és jellemzőit, s egyfajta határidőnaplóként működik. Az oldalon megtalálhatóak a nagyobb (egyelőre amerikai) gyógyszertárak, orvosi csoportok és tesztlaborok linkjei is. A Google Healthben nincsenek hirdetések, s egyelőre nem is tervezik bevezetésüket. IT café

Három rákbetegeket ellátó intézet kapta meg a nemzetközi akkreditációt Európában – egyikük a hazai Országos Onkológiai Intézet.

Az Európai Rákintézetek Szervezete (OECI) egységes európai ellátórendszer létrehozásán fáradozik, és ennek során nemzetközi (belga, holland, francia) szakértők, onkológiai intézetek vezetői érkeztek Budapestre, hogy több napon át tanulmányozzák az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) folyó orvosi munkát.

A 2006-os év egyik kiemelkedő egészségpolitikai eseménye volt a Nemzeti Rákellenes Program kihirdetése, amely túlmutat az onkológia szakterületén. A megvalósítás akkor lehet a legsikeresebb, ha az új szervezeti keretek, kapacitások kialakításakor magába építi mindazokat az értékeket, amelyeket a különböző szakterületek a múltban megteremtettek és a jelenben is magas színvonalon képviselnek.Magyarország vezető helyen áll a daganatos betegségek statisztikájában; különösen aggasztók a tüdőrák mutatói – itt évek óta világelsők vagyunk. Ezért is fontos, hogy minél szakszerűbben éljünk a sebészi, a sugárterápiás és kemoterápiás kezelések által kínált esélyekkel. A tüdőrákos betegek összesített ötéves túlélése világszinten ma alig éri el a 15 százalékot: az Egyesült Államokban a nőknél 17, az Európai Unió 15 fejlettebb országában 10–12 százalékos, hazánkban mindössze 8–10 százalékos az ötéves túlélés. A legjobb túlélési esélyt a korai stádiumban végzett radikális reszekciós műtét jelentheti, itt az arány 40 százalékos. Magyarországon 2005-ben az újonnan felfedezett betegek mintegy ötödénél lehetett ilyen műtétet elvégezni. Az arány megfelel a legfejlettebb országokénak. Ezt annak is köszönhetjük, hogy a sokat bírált tüdőszűrések „melléktermékeként” a betegséget az érintettek egyharmadánál a panaszok jelentkezése előtt fedezzük fel. Lemaradásunk a sugárterápia terén a legnagyobb, hiszen a kezelések elvárható aránya legalább húsz százalék lenne a mai 15 százalék helyett. A leghatékonyabbnak tartott egyidejű kemo-radioterápiát pedig alig alkalmazzák. Ma Magyarországon multidiszciplináris onkológiai team – tüdőgyógyász, klinikai onkológus, mellkassebész, sugárterápiás, illetve képalkotó diagnosztikai szakember – dönt a kezelésről. A tüdőgyógyászati, valamint a klinikai onkológiai és sugárterápiás szakmai kollégium közös szakmai irányelvében már 2000-ben rögzítettük, majd 2006-ban megerősítettük, hogy a tüdőrák kezelése csak olyan centrumban lehetséges, ahol a minimum személyi és tárgyi követelmények megteremtése mellett megszervezik az onkológiai team működését is. Magyarországon hagyományosan a klinikai onkológiai szakképesítéssel is rendelkező tüdőgyógyászok végzik a tüdőrákosok kemoterápiás kezelését. Az OEP 2006. év első félévi adatai alapján a kezelések háromnegyede tüdőgyógyászati intézményekben, a fennmaradó negyed pedig onkológiai osztályokon történik. Ez nem idegen az európai gyakorlattól. Az ESMO (European Society for Medical Oncology) által 2006- ban kiadott „Medical Oncology Status in Europe Survey” (MOSES) kiadványa szerint 13 európai országban hasonló a helyzet. Igen lényeges megállapítás ez, mivel ugyanez a kiadvány az emlő- és a vastagbéldaganatok kezelésénél az onkológiai szakma egyértelmű dominanciáját jelzi. Természetesen a tüdőgyógyászoknak is be kell tartaniuk a kemoterápia alkalmazásának alapvető követelményeit. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az egyes tüdőgyógyászati osztályoknak egyidejűleg teljesíteniük kellene a klinikai onkológiai osztályok valamennyi működési feltételét, beleértve tüdőgyógyászati osztályonként három klinikai onkológus szakorvos jelenlétét. Nagy-Britanniában külön ajánlás (Thorax 1998;53:S1.) készült a tüdőrákos betegeket kemoterápiával is kezelő tüdőgyógyászok számára, amelyben evidenciaszintekkel alátámasztva tesznek ajánlásokat az orvosoknak a multidiszciplináris teammel való együttműködés alapján a kezelésekre. Mindez nem érinti a kompetencia kérdéskörét, ugyanakkor leszögezi, hogy akár tüdőgyógyász, akár klinikai onkológus szakorvos kezeli a tüdőrákos beteget, a kimenet szempontjából a beteg számára az a lényeges elem, hogy mennyire valósulnak meg az érvényes szakmai irányelvek, a multidiszciplináris team ajánlásai. A brit javaslat konkrétan felsorolja a „lung cancer team” tagjait, a tüdőgyógyászt, a speciálisan képzett nővért, a klinikai onkológust, a sebészt, a patológust, a sugárterápiás szakembert, és a palliatív medicina képviselőjét. Ugyancsak egy brit tanulmány foglalkozik a multidiszciplináris team fontosságán túl a különböző „várakozási idők” kérdésével (Chest 2003;123:Sl:332–337). Tanulságos a számunkra, hogy az indikáció felállítását követően 4–8 héten belül kell megtörténnie a reszekciós műtétnek, s négy héten belül kell megkezdeni a komplex terápia részeként ajánlott sugárkezelést. A kemoterápiát indokolt esetben egy héten belül el kell indítani. Egy amerikai közlemény is foglalkozik a „várakozás” témájával (J Thorac Oncol 2006;1:692–696). Ebben leírják, hogy a tünetektől a diagnózisig átlagosan 7 hét telik el, a megfelelő kezelés elkezdéséig pedig további három. A European Respiratory Society 2006. évi ajánlása konkrétan megjelöli azokat a szakmai területeket és tevékenységeket, amelyek ismerete és alkalmazása elengedhetetlen az egységes európai tüdőgyógyászati szakképesítés elismeréséhez. Itt a kötelező tevékenységek között szerepel a tüdőrák kemoterápiája is. Ennek fényében lényeges, hogy Magyarországon az eddigi gyakorlatnak megfelelően a jövőben is alkalmazhassák a tüdőgyógyászok a kemoterápiás kezeléseket, hiszen nélküle kérdésessé válhat a magyar tüdőgyógyászati szakképesítés európai elismerése. Szakmánk nem vitatja a „comprehensive” centrumok létjogosultságát és szükségességét, valamint az Országos Onkológiai Intézet szakmai vezető szerepét. Vitatjuk azonban a kapacitások nem megfelelő felmérését, és az ebből adódó irracionális centralizációs törekvéseket. Publikációnkkal arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy az egészségügy átalakulása közepette is tartsuk tiszteletben a több évtizedes előremutató pozitív hagyományainkat. Egy olyan kiemelt területen, mint a tüdőrák kezelése, építsünk arra az együttműködésre, amely hosszú időre visszatekintve, a tüdőgyógyászok, az onkológusok, a sebészek és a sugárterápiás szakemberek között kialakult. Fogadjuk el egymás szakmai hozzáértését, és kompetenciáról szóló viták helyett erősítsük a multidiszciplináris teamek működését. Az Organisation of European Cancer Institute (OECI) megalakulásának és működésének is hasonló céljai vannak: a daganatos ellátással foglalkozó intézetek együttműködésének erősítése Európában, regionálisan és egyes országokon belül is.