A fertőzések átvészelése után tapasztalt, esetleges tumorregressziók leírása után William Bradley Coley („az immunterápia atyja”) munkásságára, a BCG sikeres alkalmazására, az interferonok és interleukinok felfedezésére térnek ki.
Az emberi társadalmak a különböző korokban/korszakokbanfejlettségük függvényében különbözőképpen vélekedtek az egészség megtartásáról, a betegségek megelőzéséről és a betegségek (járványok) kezeléséről.
Az antikoaguláns terápia története 1. évf. 1. szám
Medical Online >> trombózis
2012-05-31
A thrombus, trombózis szavak a görög „thrombos” szóból származnak. Az ókori Egyiptomban, később a görög-római orvoslásban Hippokratész és Galénosz is ismerték. Cikkünkben az antikoaguláns terápia két kulcsgyógyszere, a heparin és a kumarin, valamint a hirudinterápia történetét ismertetjük.
Egy orvos csak a pénzedet veszi el, tíz az életedet is – sokak szerint ez a régi latin mondás ma is éppúgy alkalmazható, mint a történelem során bármikor. A gyógyítás történetére visszatekintve tudniillik bátran kijelenthetjük: az orvostudomány a tévedések története. Mai – tudományos és kísérleti – szemléletünkkel lényegében csak az utolsó kétszáz év eredményeit értékelve állíthatjuk, hogy az orvostudományt olyan egyenes ívű fejlődés jellemzi, amelyben csak kisebb zsákutcák találhatóak. Kezdetekben a legjobb esetben csupán hatástalan, de gyakran kifejezetten káros és fájdalmas beavatkozásokat is gyógyításnak nevezték, s ennél csak az eljárásokat megalapozó babonás (tév)eszmerendszerek tűnnek mai szemmel riasztóbbnak. Amikor például Nemes Csabát, az idén megjelent pazar kiállítású Orvostörténelem című könyv szerzőjét arra kértük, határozza meg, véleménye szerint melyik volt az orvostudomány öt legnagyobb tévedése, több mint húsz tételből álló listát küldött, és hozzátette: a jelentős hibák kavalkádja ezzel még korántsem teljes.
Az orvostudományban az ókor óta volt egyfajta küzdelem a mesterség és a hivatás között. Bár a medicina mindig arra törekedett, hogy tudománynak tekintsék, mindig volt egy egyszerű mesterség-vonulata is – mondja a Medical Tribune-nek adott interjúban dr. Magyar László András művelődéstörténész. A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár igazgatója szerint az orvoslás mai gondjaira talán az jelentené a megoldást, ha a sebészet és a gyógyszerek alkalmazása mellett újra komolyan vennék a több ezer éves hagyománnyal bíró diétetikát is. Az interjú alatt közöljük Galénosz: A jó orvos filozófus is egyben című munkáját dr. Magyar László András fordításában.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?