Miközben a szívelégtelenség definíciója orvos-generációnként változik, abban mindenki megegyezik, hogy a diagnózis alapja a dyspnoe és az oedemaképződés észlelése.

Az új terápiás lehetőségek ellenére a szívelégtelenségben szenvedők korai hirtelen halála, különösen csökkent ejekciós frakcióval élők esetén (HFrEF), még mindig nagyon magas.

Számos betegségben jelentős szerepet játszó, bonyolult szerkezetű fehérje, a ROCK2 szabályozásának szerkezeti alapjait tárták fel.

A COVID-19 fertőzést követően kardiológiai problémák is kialakulhatnak hosszabb távon, így ajánlott átfogó kivizsgálást kérni a betegség után.

A tudomány és a technológia összefogott a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentéséért. A Medical Online dr. Ignatios Ikonomidis professzorral beszélgetett.

A Konzílium sorozat idei száma a polycythaemia vera és az artériás és vénás thromboemboliás események összefüggésével foglalkozik. Az a három közlemény, amelyet az olvasó most a kezébe vehet, rendkívül hasznosan egészíti ki a 2019-es kiadványban látott sokoldalú megközelítést.

A polycythaemia vera (PV) Philadelphia-negatív krónikus myeloproliferativ neoplazma, melynek jellemzője az eritrocitózis. Bár a betegség prognózisa relatíve jónak mondható, a vaszkuláris komplikációk gyakoriak. Míg a mikrovaszkuláris szövődmények elsősorban a betegség tüneteit súlyosbítják, addig az artériás és vénás tromboembóliás események, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, mint leggyakoribb szövődmények a mortalitás fő okai is. Jelen közlemény célja a betegség angiológiai vonatkozásainak ismertetése, különös tekintettel a trombózissal járó kórképekre.

Ennek a referátumnak a bevezetője indulhatna úgy is, mint bármilyen hasonló tárgyú közleményé az elmúlt évtizedekből. Helyette azonban egy egészen új megközelítés bemutatásával kezdeném a publikációt. Ennek részletei, de maga az egész elmélet is csak mintegy néhány éves múltra tekint vissza, a vele foglalkozó közlemények pedig a legnagyobb nemzetközi orvosi lapokban jelennek meg, exponenciálisan növekvő számban.

Lezárult a 2016-ban indult, 3,6 milliárd forint összköltségvetésű kutatási projekt, amelynek célja a szív- és érrendszeri halálozás csökkentése volt.

A 2019 decemberében kitört járvány első heteitől szembeszökővé vált, hogy elsősorban az idős betegeket érinti fatálisan és gyakoribb elhalálozásuk súlyos tüdőgyulladás következménye.