Mire kell figyelni vizeletcsík használata esetén?

Nos, a vizeletcsíkok használata valóban nem ördöngösség, azonban – mint bármi mást az életben – ezt is el lehet rontani. A hibalehetőségek három fő oka: a mintafeldolgozás hibája, a rossz technika és a színreakciókat befolyásoló tényező. Ezekkel érdemes tisztában lenni, ha a vizeletcsík alapján kíván terápiás döntéseket hozni.

Minta: frissen és melegében

A vizeletminta kétféle módon kerülhet a vizsgáló szakemberhez. Vagy a rendelőben produkálja a beteg, vagy otthonról szállítja be. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és buktatói:

*A szennyeződés sokszor valamilyen fertőtlenítő szer. Ez befolyásolhatja a tesztek eredményének a többségét.

Általánosságban gyors tájékozódáshoz (vizeletcsíkkal végzett vizsgálathoz) a helyszínen produkált minta teljesen megfelelő. Ha a beteg nem tud vizeletet üríteni, igyon folyadékot. Érdemes a beteg figyelmét felhívni rá, hogy vérvételre megfelelően hidrált állapotban érkezzen – azaz éhgyomorra ugyan, de ne kiszáradva. A vérvétel (és vizeletminta-donáció) előtt érdemes egy pohár vizet elfogyasztania; ezzel nemcsak a vizelet-elválasztást segíti, de a vérvétel is egyszerűbb.

Mielőtt hozzáfognának a vizsgálathoz, vessen a mintára egy pillantást. A túl zavaros állag kristályok kiválására utalhat. Ezt elősegíti, ha előrelátóan betette a beteg a hűtőbe a mintát, vagy a gyűjtéstől hosszabb idő telt el. A kristályok visszaoldásához fel kell keverni a mintát, illetve várni kell, amíg szobahőmérsékletűvé válik. Ha ez nem következik be, egyéb szennyeződés, váladék jelenléte valószínűsíthető.  A minta színe szintén árulkodó lehet.

Egyes gyógyszerek hatására is egzotikus színt kaphat a vizelet. A háziorvosi gyakorlat számára legfontosabb jelenségek:

A mérésig hosszabb ideig szállított és/vagy tárolt minták esetében azzal is számolni kell, hogy bennük baktériumok szaporodhatnak el. Ezeket jelezheti a csík. A húgyúti fertőzéstől az ilyen jellegű kontaminációt elkülöníti, hogy fehérvérsejtet (és az esetek egy részében vért) nem jelez a teszt.

Technika: csak semmi extráskodás!

A tesztcsíkok gyártója pontos leírást mellékel a termékhez. Az ebben foglaltak nem ajánlások, hanem utasítások. Az ezektől való eltérés hibát okoz.

A technika ismételt ellenőrzése kulcsfontosságú. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a mártogató reszortba osztott munkatárs (osztályon, rendelőben gyakran az adminisztrátor, nővér), vagy talán az otthon méricskélő beteg tapasztalatlansága miatt sorozatban születnek használhatatlan vagy akár félrevezető eredmények.

Interferencia: mi zavarhatja a vizsgálatot?

Az általános vizeletvizsgálatra használt tesztcsíkokkal 8-10 paraméter határozható meg: rutinszerűen a pH, sűrűség, leukocita, nitrit, fehérje, glükóz, keton, urobilinogén, bilirubin és vér, illetve bonuszként a csíkok egy részében a C-vitamin.

Ha sikerült venni az akadályokat és az előírásoknak megfelelően végrehajtották a tesztet, már lehet is a paraméterek mellé írogatni az eredményeket.  Amelyeket azonban jó néhány – a vizsgált paramétertől független – dolog befolyásolhat.

A fent bemutatott paraméterek közül kiemelendő a baktériumok jelenlétére utaló nitrit.  A nitrit vizsgálat kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy a nitritteszt csak a baktériumok egy része (húgyúti fertőzések mintegy 70%-a) esetében pozitív. (A húgyúti fertőzés mellett negatív nitritteszt valószínűsége kórházi fertőzések esetében nagyobb.)

Nitrifikáló baktérium az E. coli, Klebsiella, Enterobacter, Proteus, Staphylococcus, Pseudomonas species, míg az Enterococcusok okozta fertőzések nem járnak nitrittermeléssel.  A nitritpróba pozitívvá válásához 4 óra szükséges; ha a beteg 4 órán belül ürített vizeletet, a friss mintából nem feltétlenül lehet kimutatni a nitritet még nitrifikáló baktériumok jelenléte esetén sem.

Ahogy a fenti táblázatból látható, a teszt eredményét az oxidáló és a redukáló szerek jelenléte nagymértékben befolyásolja. (A tesztek alapját oxidoredukciós reakciók jelentik, melyek eredményeként színes termék képződik.)  Az interferenciának különösen nagy jelentősége van a glükóz, a vér, a fehérvérsejtek és a nitrit paraméterek esetében.

Oxidáló szerek legtöbbször a mintagyűjtő edénybe kerülve okoznak problémát – a helyi mintavétel ezt kivédi. A redukáló szerek esetében a beteg által szedett nagy mennyiségű és ezért a vizelettel kiválasztott aszkorbinsav jelentősége a legnagyobb. Ezért egyes csíkok az aszkorbinsavat is jelzik, általában ASA- (ascorbic acid) jelöléssel. Azaz a vizelet esetében az ASA jelölés nem aszpirinra utal.

A vizelet tesztcsíkkal kapott eredmény értékelése mellett javasolt minden esetben mikroszkópos vizsgálatot is végezni. Ezzel nemcsak a csíkkal látott eredmények verifikálhatók, de egyéb olyan eltéréseket (pl. kristályokat, illetve cilindereket) is ki lehet mutatni, melyre a csík nem érzékeny.

Az általános tesztcsík mellett vannak speciális vizsgálatokra alkalmas csíkok is. A vizelet HCG-t kimutató terhességi teszt, a mikroalbuminuriát kimutató csík, illetve egyes gyógyszermetabolitok (kábítószermaradékok) vizeletben való kimutatására használt csík immunanalitikai elven, specifikus antitestekkel működik. Esetükben a fenti interferáló tényezőkkel nem kell számolni.

Forrás:

Henry’s Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods
by Richard A. McPherson and Matthew R. Pincus
22nd edition
ISBN-13 9781437709742

albuminuria

opiátvizsgálat

hematuria

általános vélemény

húgyúti fertőzések