Fogytán a türelem, pedig több az orvos
A probléma hátterében nemcsak területi egyenetlenségek, az üres praxisok száma, de még a kettős praxisok is állnak, írja az Economx.
Magyarországon a KSH adatai szerint 2010 és 2024 között kilencezerrel nőtt a praktizáló orvosok száma, 34 ezer orvos helyett 43 ezren dolgoznak a hazai egészségügyben. Ugyanakkor sok orvos választja a kettős praxist, ezért érzik a betegek még mindig, hogy túl sokat kell várni egy-egy ellátásra.
Az is tény, hogy kevesebb orvos ingázik külföldre, mint a korábbi években. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatai szerint 2022-ben összesen 422 magyar orvos kért külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt, a csúcs 2012-ben volt, amikor 990 orvos kért engedélyt külföldi munkához.
A szakorvosok eloszlásával van a legnagyobb gond – mondta Takács Péter államtitkár Esztergomban. Kiemelte, hogy Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel és az orvosegyetemek vezetőivel megállapodott arról, hogy átalakítják az orvosképzést, mert nem lehet valaki úgy 30 évesen szakorvos, hogy nem hagyta soha el az egyetem falait.
Az egészségügyi ellátást vette górcső alá a statisztikai hivatal friss tanulmánykötete is. Ebből az is kiderül, hogy 2023-ról 2024-re tízezer lakosra már nem 44, hanem 45 orvos jutott. Az orvosellátottság a klinikai központtal rendelkező Budapesten, Baranya, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegyében volt a legkedvezőbb. A legkevésbé betegközpontú az ellátást – a kevés orvos miatt – a Nógrád vármegyében élők tapasztalhatták. Ott tízezer lakosra csupán 23 orvos jutott, holott az elmúlt két évben ebben a térségben nőtt a legnagyobb mértékben – 12 százalékkal – a lakosságarányos orvosok létszáma.
2024-ben a dolgozó orvosok több mint egyötödének általános orvostani végzettsége volt, vagyis még nem tett szakvizsgát. Ez az arány szorosan összefügg a pályakezdő orvosok magas számával. A két leggyakoribb szakképesítéssel, a háziorvosival és a belgyógyászatival az orvosok 12, illetve 11 százaléka rendelkezett. Csecsemő- és gyermekgyógyászati-képesítése 7,3 százaléknak volt, míg a többi szakterület részaránya nem érte el a 6 százalékot. 2024-ben az orvosi szakképesítések száma megközelítette az 55 ezret, a fogorvosi képesítésekkel együtt pedig a 64 ezret. A tíz leggyakoribb szakterület közül az aneszteziológia és intenzív terápia területén dolgozók, valamint a szülész-nőgyógyászok létszáma nőtt a legnagyobb arányban 9,6 százalékkal és 10,5 százalékkal az elmúlt két év során.
Bár tavaly a dolgozó orvosok száma emelkedett az előző évhez képest, a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma tovább csökkent. Tavaly összesen 5469 háziorvos praktizált Magyarországon, így tízezer lakosra átlagosan 5,7 háziorvos vagy házi gyermekorvos jutott, szemben a 2023-as 5,8-es értékkel. Bár a háziorvosi, házi gyermekorvosi praxisok betegforgalma az előző időszakhoz képest minimálisan csökkent, a telemedicinális ellátások viszont 5,6 százalékkal emelkedtek.
A teljes információt ITT olvashatja
