hirdetés
hirdetés

Dr. Vásárhelyi Barna cikkei

#1
2017-06-27 10:25:00

A HPV-t nem lehet tenyészteni, illetve a szerológiai (antitest)vizsgálatok sem megbízhatóak. Ezért a tesztek túlnyomó többsége a vírus DNS-ének a kimutatásán, kisebb részük a vírusreplikáció során keletkező RNS, illetve egyes vírusfehérjék közvetlen detektálásán alapul.

#2
2017-03-20 11:30:00

Negyven éves betegét hasmenés, láz, görcsös hasi fájdalom kínozza. Már másfél hónapja. És, ami még riasztóbb, fogy is hozzá. A szóba jövő diagnózisok között előkelő helyen áll a krónikus bélgyulladás (IBD). Persze, az is lehet, hogy a nagybetűs STRESSZ áll a háttérben és „csupán” irritábilis bél szindrómája van szegénynek. Vajon mi lehet a baja?

#3
2016-06-07 15:20:00

A gyors antigénkimutatási tesztek szenzitivitása 90% feletti; azaz, ha az eredmény pozitív, akkor a patogén igazoltnak tekinthető, és nincs szükség tenyésztésre. Torokváladékból végzett tenyésztésre viszont továbbra is szükség van akkor, ha a gyors antigén-kimutatási teszt eredménye negatív.

#4
2016-03-31 15:40:00

Az autoantitestek vizsgálata többféle technikával (ELISA, immunfluoreszcencia) történhet. A rutin laboratóriumokban elsősorban az automatizálható ELISA-technikák terjedtek el, azonban meg kell jegyezni, hogy az autoantitestek pontos kimutatásának érdekében egyidejű immunfluoreszcens vizsgálat is javasolt.

#5
2015-11-24 14:00:00

A magasabb suPAR-szint az adott személynél az immunrendszer fokozott aktivációjára utal. Ezt a következtetést különböző virális, bakteriális és parazitás fertőzésekben, autoimmun betegségekben, valamint rosszindulatú daganatos betegségben szerzett vizsgálatok támasztják alá.

#6
2015-06-26 05:15:00

A szervi betegségek egyik általános kísérő jelensége a szöveti elváltozásra adott reakció. Magyarán: gyulladás. Amit az elpusztuló sejtek, szövetek éppúgy kiválthatnak, mint a bejutó patogének.

#7
2015-05-29 13:30:00

HIV-fertőzés monitorozása. Leukémiák besorolása. Szérum citokinszintek monitorozása. Három olyan komplex feladat, amit egy adott technika segítségével el lehet végezni. Ez a technika az áramlási citometria – röviden és laborszlengesen: a FACS. (Ejtsd: faksz - amit az azonos hangzás miatt az adminisztrátorok az irodai segédeszköz  a fax-szal kevernek össze előszeretettel.)

#8
2015-03-30 05:15:00

Csontritkulás, rák, cukorbetegség, autoimmun kórképek vagy akár a szív- és érrendszeri problémák. Ami közös bennük: kapcsolatuk a D-vitaminhiánnyal. Az ezredforduló óta kutatócsoportok garmadája számos kórkép kockázati tényezőjeként írta le az alacsony D-vitamin-szintet.

#9
2014-12-06 05:15:00

Tankönyvi adat: az orvosi diagnosztikus döntések 60-70%-ban a laborvizsgálatokból származó információn alapulnak. A ’labor’ (és a vele kapcsolatos procedúrák) a háziorvosi ellátás esszenciális elemét jelenti, ezért fontos tudni néhány alapvető, a pontos eredményhez elengedhetetlen dolgot.

#10
2014-11-03 05:15:00

Ennél egyszerűbb már nem is lehetne: fogja a csíkot, belemártja a mintába, majd leolvassa a színskála alapján az eredményt. Pár perc, és 7-8 paraméter segítségével máris kész a diagnózis. Vagy mégsem?

#11
2014-07-23 05:15:00

Becslések szerint az orvosi döntéshozás átlagosan 60-70%-ban a laboratóriumi vizsgálatok eredményeire támaszkodik. Vannak azonban szubdiszciplinák, ahol az általános kórházi laboratóriumi vizsgálatoknak jóval kisebb a szerepe. A bőrgyógyászat is ezek közé tartozik.

#12
2014-05-22 07:22:00

A magánpraxist fenntartó orvosnak rengeteg dologban kell döntenie: a rendelő berendezésétől a takarításig, a könyvelő kiválasztásától az asszisztencia beosztásán át a hatóságokkal való kapcsolattartásig egy személyben kell felelősen határoznia. Sokszor rajta múlik a laborvizsgálatokat végző szolgáltató kiválasztása is, amely – szakmától függően – a diagnózishoz és a kezeléséhez szükséges információknak akár a 70–80 százalékáért felelős.

#13
2014-05-08 06:00:00

Ha a sunyi, sokáig észrevétlenül súlyosbodó és kezelés nélkül halálos betegségeket kellene az alattomosságuk szerint sorba állítani, egy Magyarországon is több tízezer embert érintő nyavalya egészen biztosan dobogós helyre kerülne. Egy olyan fertőzés, ami az akut szakban tünetmentes és csak akkor derül rá fény, amikor több évtized után az életet igencsak megnehezítő vagy akár életveszélyes szövődményeket okoz. A májrák, cirrhosis mellett gyakran ízületi panaszokat, furcsa bőrtüneteket, hipotireózist és különleges autoimmun problémákat. Igen, ez a hepatitis C vírus (röviden HCV) fertőzés.

#14
2013-09-17 14:21:00

Az egészségügyi ellátás során elkövetett hibák döntő hányadának hátterében diagnosztikus tévedés áll. Mivel a diagnosztikus vizsgálatok 70%-át az orvosi diagnosztikai laboratórium végzi, a nem megfelelő kezelés hátterében sokszor a beteg állapotát nem tükröző laborvizsgálati eredmények állnak.

#15
2013-05-06 13:54:00

A glikémiás biomarkerek segítenek a megelőző időszakra jellemző glükózexpozíció becslésében. A cukoranyagcsere minőségén túl azonban szintjüket számos más tényező befolyásolhatja. A gyakorló orvosoknak érdemes ezeket ismernie és a glikémiás kontrollt ennek alapján értékelnie.

  #16
2004-11-01 00:00:00

A stressz és az agresszió ördögi köre

Miért borulnak ki olyan könnyen és miért csillapodnak le nehezen az emberek? A választ ezúttal is a hormonokban kell keresnünk.

A hipotalamusz agresszióközpontjának stimulálása fokozott stresszhormon-termeléshez, a fokozott stresszhormon-termelés pedig agresszióhoz vezet – állapították meg magyar (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest) és holland (Gyógyszerkutató Központ, Leiden–Amsterdam) kutatók. Mindez arra utal, hogy a két folyamat között pozitív visszacsatolás áll fenn. Ez az ördögi kör tehát magyarázatul szolgálhat arra, miért alakul ki olyan könnyen agresszív viselkedés, és ha kialakult, miért nehéz megfékezni.

A kutatócsoport állatkísérletei során azt vizsgálta, növekszik-e a vérben az agyi agresszióközpont ingerlésével a stresszhormonok szintje, illetve, hogy magasabb stresszhormonszintek mellett agresszívabbak lesznek-e az állatok (Behavioral Neuroscience, 2004. október 3.) A kísérletek során a patkányokban elektromosan stimulálták a középagy érzelmek szabályozásáért felelős területében, a hipotalamuszban található agresszióközpontot. Az eredmény: az állatok vérében az egyébként csak stresszre termelődő kortikoszteron szintje hirtelen nőtt anélkül, hogy az állatokat bármiféle stressznek tették volna ki. A vizsgálat vezetője, Menno Kruk elmondta, hogy a stresszhormonok mozgósítják az energiaraktárakat, és így készítik fel a szervezetet a stresszre adott válaszra, a menekülésre vagy a harcra. Most azonban újabb hatásukra is fény derült: megkönnyítik az agy számára a harcot.

  #17
2004-08-01 00:00:00

Akut segítség

A sztatinok a koronária-történések akut szakában is jó hatásúak – derült ki egy júniusban közzétett vizsgálatból. Számos klinikai vizsgálatból tudjuk, hogy adásukkal meg lehet előzni a koszorúér-betegség kialakulását és szövődményeit, kedvező hatásuk kifejlődéséhez azonban – az eddig elfogadott szemlélet szerint – hónapokra van szükség. Vagy mégsem?

Egy nemzetközi multicentrikus vizsgálat, a GRACE (Global Registry of Acute Coronary Events) – kutatói nemrég azt elemezték, milyen hatása van a prevencióként, illetve az akut szakban adott sztatinoknak az akut koronária-szindróma szövődményeire (Ann Intern Med 2004;140:857–866). 1999 áprilisa és 2002 szeptembere között 14 ország 94 kórházában 19 537 beteget kezeltek akut koronária-szindróma miatt. Közülük 4056-an (21%) már a kórházi felvételt megelőzően is kaptak sztatint, 5959 betegnek viszont a kórházi felvételt követően kezdték el adni.

A régóta sztatinnal kezelt betegeknél – annak ellenére, hogy társbetegségeik száma meghaladta a másik csoportét – 21 százalékkal kisebb volt az ST-szakasz-eleváció, 22%-kal pedig az infarktus kockázata a sztatint nem szedők csoportjához viszonyítva. Ha a sztatinkezelés a kórházban is folytatódott, a halálozási arány a sztatinnal soha nem kezeltekhez képest 34 százalékkal csökkent. Amikor azonban a sztatin adását a kórházban felfüggesztették (ami a betegek 11 százalékánál történt meg), ez a hatás megszűnt és a halálozási arány megegyezett a sztatinnal nem kezeltekével.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az aneszteziológia és intenzív terápia kialakulása három, rendkívül jól azonosítható időszakra vezethető vissza. Ahogy én mondani szoktam, a születés körülményei, de még az időpontja is jól dokumentált.

Egyre több hírt hallani a dániai nyérc mutációról, illetve éppen tegnap jelent meg egy tudományos anyag az interneten egy másik, hasonló kihívásokat támasztó mutációról. De mik is ezek a kihívások és mit jelentenek ezek az új mutációk a mindennapok tekintetében?