Működő AI-megoldások a hazai egészségügyben

Az Index megkérdezte az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ), hogy milyen AI-megoldások működnek már most is a hazai egészségügyben.

Az AI-hoz hasonló döntéstámogató megoldások régebb óta, bizonyos esetekben akár több évtizede is működnek a hazai egészségügyben. Ilyenek például a vérkép-automaták vagy a diagnosztizáló EKG-készülékek – válaszolták. Elmondták, hogy a ma rendelkezésre álló lehetőségek legnagyobb előnye ezekhez képest, hogy az AI a gyakorlati működése közben is tovább tanul. Az AI tanításához szükséges adatok közvetve vagy közvetlenül a valós ellátásból származnak.

• Ilyen a stroke-diagnosztikát támogató projekt, amit az ezen a szakterületen szolgáltatást nyújtó egészségügyi ellátók széles köre használ, az eddigi tapasztalatok alapján jó eredménnyel és ezzel csökkentve a stroke okozta maradandó egészségkárosodást. 
• Emellett a Semmelweis Egyetem szakmai vezetésével országos AI-hálózat fejlesztése is folyamatban van a vastagbéldaganatok szövettani diagnosztikájának elősegítésére.

Elmondták, hogy Magyarországon az egészségügy mindennapjaiban egyelőre az egészségügyi személyzet igen kis része alkalmaz napi tevékenysége során AI-t. Ugyanakkor elsősorban a patológia, labor, képalkotó diagnosztika, műtéti rendszerek esetében már elindult a változás, aminek robbanásszerű gyorsulása várható a következő 2-3 évben. 

Külön fejezet az alapellátás, otthon ápolás AI-fejlesztése, ahol a szervezet állapotát figyelemmel kísérő, testen viselt szenzorok és kamerarendszerek fogják forradalmasítani a mindennapokat – avattak be, hogyan alakítja át az AI a magyar egészségügyet.

Megjegyezték, hogy világszinten számos egészségügyi AI-innováció zajlik, azonban ezeknek csak kis hányada jut el addig, hogy megkapja a szükséges hatósági engedélyeket (például FDA) a mindennapi működéshez. 

A magyar engedélyezési és közbeszerzési rendszer nem tér el az Európai Unió vonatkozó rendszereitől. „Hazánk legfőbb egészségügyi AI-innovátorai természetesen az egyetemi klinikai központok” – zárták lapunknak adott válaszaikat.

Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egyetemi docense, az egészségügyi adattudományi mesterképzés programvezetője szerint komoly veszélyt jelent, ha kizárólag külföldi nagyvállalatok AI-megoldásait vezetjük be:

Fennáll az úgynevezett adatgyarmatosítás kockázata. Ez azt jelenti, hogy a magyar betegek adataiból a multinacionális cégek fejlesztenek saját rendszereket, amelyek később már licencdíjas termékként térnek vissza hozzánk – figyelmeztetett. Rövid távon kapunk ugyan korszerű technológiát, de hosszú távon kiszolgáltatottá válunk.

A Semmelweis Egyetem ENL Adatvezérelt Egészség Divízió által vezetett patológiai AI-projekt jó példa arra, hogy magyar egyetemek és cégek együttműködésével is lehet ígéretes megoldásokat fejleszteni.

Ez nemcsak szakmailag, hanem gazdaságilag is előnyösebb. A külföldi licencdíjak helyett saját rendszert fejlesztetünk, amely hosszú távon nagyobb függetlenséget és nemzetközi versenyképességet ad. Illúzió lenne azt gondolni, hogy minden mesterségesintelligencia-megoldást saját erőforrásból tud majd az ország kifejleszteni, hiszen erre sem kapacitásunk, sem erőforrásunk nem lesz minden területen – jegyezte meg Joó Tamás. – Bizonyos fejlesztési irányokban elkerülhetetlen a külföldi technológiák átvétele és adaptálása. A kulcs inkább az, hogy a partnerségeket tudatos szerződéses keretek között alakítsuk ki, amelyek garantálják, hogy a magyar betegek adataiból származó érték visszaforogjon a nemzetgazdaságba és az egészségügybe. Ehhez köz- és magánszféra együttműködésére, egy nemzeti szintű AI-stratégia megvalósítására, valamint a hazai startupok és kutatók aktív bevonására van szükség.