hirdetés
2018. június. 22., péntek - Paulina.
hirdetés

Az antimikróbás szerek helyes alkalmazása – antibiotikum stewardship

Módszertan kézhigiénére, antibiotikum-használatra

Célzott fejlesztésekre és ismeretterjesztésre, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint pénzre is szükség van ahhoz, hogy számottevően javuljon a kézhigiénés complience és az antibiotikum-felhasználás az intézményekben.

hirdetés

A kézhigiénés tevékenységének felmérésére alakította ki a WHO a kézhigiénés önértékelési rendszert (KÖR), ennek értékelése alapján fogalmazta meg a szervezet Multimodális Kézhigiénés Fejlesztési Stratégiáját. Ez, és számos, nemzetközileg alkalmazott guideline alapozta meg azt a kézhigiénés ajánlást, amelyet a legutóbbi NEVES betegbiztonsági fórumon mutattak be.

Ahol biztosítottak a kézhigiéné személyi és tárgyi feltételei, jelentősen csökken a nosocomiális infekciók előfordulása. Ahhoz, hogy a hazai intézményekben is megváltozzon a kézhigiénés compliance, pénzügyi forrásokra van szükség, elsősorban egy olyan elkülönített keretre, amelyet jó minőségű kézfertőtlenítőre lehet költeni – ismertette a munkacsoport álláspontját dr. Patyi Márta, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Kórházhigiénés osztályának vezető főorvosa, hozzátéve, hogy a javasolták azt is, hogy a büdzsé legyen felülről nyitott.

Azonban nem ez az egyetlen feltétel, amely egyenlőre nem, vagy nem teljes körűen teljesül az intézményekben a KÖR öt pontja – 1. átállás az új rendszerre, 2. képzés és oktatás, 3. értékelés és visszajelzés, 4. emlékeztetők a munkavégzés helyén, 5. intézményi biztonságos környezet – közül. A kézfertőtlenítő adagolóknak minden betegellátási ponton elérhetőnek kell lenniük – ezek híján zsebpalackot kell biztosítani a személyzetnek. A főorvos hangsúlyozta, jó minőségű, kézbarát szereket kell választani, a standard készítmények napi 20-40-szeri kézmosásra nem alkalmasak.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Bár az elmúlt három év KÖR felmérései azt igazolják, hogy az oktatás rendben lezajlik az intézményekben – rendre ebben bizonyulnak a legjobbnak – azonban mind az oktatóra, mind a tananyagra biztosítani kell elegendő forrást. Háromhavonta fogyásmonitorozást, évente dolgozói tudásszint-mérést javasol a módszertani levél, és preferálja a WHO által is ajánlott direkt megfigyeléses compliance-mérést. A kézmosási pontokra kihelyezett emlékeztetők tekintetében egységes posztereket javasol a munkacsoport, bár megjegyzik, ebben szabadon dönthet az adott intézmény.

A biztonságos környezet kialakításában döntő szerepe van a menedzsmentnek, amelynek biztosítani kell az eszközök karbantartásához és pótlásához, és a kézhigiénés csoport működéséhez szükséges pénzt. Patyi főorvos asszony az intézményi kézhigiéné sarkalatos pontjának jelölte meg a példamutatást is, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ahol egy nagytekintélyű személy elöl jár a kézmosásban, ott javul a dolgozói compliance is.

Kevés antibiotikum fogy, de nem jól használjuk

Magyarországon az antibiotikumok (AB) 81 százalékát az állatgyógyászatban használjuk fel – derül ki az Európai Unió nyilvántartásából. Bár a humán orvoslásra jutó 19 százalék átlagon aluli mennyiséget jelent, a multirezisztencia adataink bőven meghaladják a középértéket. A nem megfelelő antibiotikum-használatra visszavezethető rezisztencia növeli az egészségügyi kiadásokat és veszélyezteti a betegbiztonságot, ezért ennek visszaszorítása népegészségügyi prioritással bír – folytatta Patyi Márta az antibiotikum stewardship ajánlás ismertetésével.

Az AB-k 92 százaléka a járóbeteg-szakellátásban, 7-8 százaléka a kórházakban kerül kiosztásra. A gyógyszerpalettán kevés a szűk spektrumú AB, gyakori az indokolatlan rendelés, ugyanakkor a betegforgalmi adatokhoz viszonyítva rendkívül kevés a mikrobiológiai vizsgálatszám, a kezelések hossza és dózisa sem megfelelő. Bár az AB felhasználás jogszabályi kerete adott – kötelező a helyi infekciókontroll (IC) és AB bizottság fenntartása, amelyek összkórházi szinten helyzetértékelő jelentést tesznek –, ám az intézményi AB politikára nincs hatással; ezért volna szükség a betegellátás minden szintjén megfelelő AB stewardshipre (ABS) – vázolta fel a főorvos.

Első lépésként követhetővé kéne tenni a recepteket, hogy lássuk, ki és mennyi receptet ír fel – erre talán megoldást kínál az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Ki kell terjeszteni a jelentési kötelezettséget az alap-, és a járóbeteg-szakellátásra is, hiszen jelenleg csak a kórházakra vonatkozik a kötelezettség, hogy jelentsenek a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszerbe.

Az AB felírást előzze meg mikrobiológiai vizsgálat – a háziorvosoknál akár asztali gyorsteszt is segíthet – és legyen lehetőség a mikrobiológiai konzultációra. Ennek érdekében szorosabb együttműködést javasol az ajánlás az alap- és a szakellátók között. A módszertani ajánlásban szerepel az is, hogy csökkentsék az AB receptek kiválthatósági határidejét öt napra a jelenlegi 90-ről, és legyen biztosított az AB felírás monitoringja. Az önértékelésen alapuló ellenőrzés mellett rendszeres – akár a szakmai működési engedély meghosszabbításához kötött – kötelező képzés bevezetését, és ABS-kézikönyv kiadását is szorgalmazza a munkacsoport.

A helyzetfelmérést követően az ABS klinikai irányelveit a helyi prioritásoknak megfelelően kell alkalmazni a kórházakban, azonban ha ennek nincs felelőse, akit teljes munkaidőben alkalmaznak, a modell működésképtelen. Az ajánlás egy ABS team felállítást javasolja, amelynek az infektológus szakorvos mellett tagja a mikrobiológus és a klinikai gyógyszerész – sorolta a főorvos, hozzátéve, hogy az infektológus más, az infektológiában jártas szakorvossal is pótolható, hiszen az országban jelenleg mindössze 160 infektológus van, de közülük sem mindenki aktív.

Jönnek újabb levelek

A munkacsoportok „Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című (EFOP 1.8.0.) projekt betegbiztonsági alprojektjének keretében dolgozták ki a módszertani leveleket. A 40 hónapos futamidejű program gazdája az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI), a betegbiztonsági fejezet megvalósításában konzorciumi partnerként működik közre a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja, amelynek docense, Belicza Éva a fórumon arról is beszámolt, a kézhigiénés és a helyes AB-használatról szóló ajánlás után nyár végére készül el a műtéti csekklistáról szóló módszertani levél. Később az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését segítő ajánlás is megszületik, különös tekintettel a húgyúti katéterrel összefüggő infekciókra, a véráramfertőzésekre, és a nosocomiális pneumoniára.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés