hirdetés
hirdetés
2018. szeptember. 21., péntek - Máté, Mirella.
hirdetés

Kézhigiéné: nem tudunk kilépni a középszerből

Miközben az állam tehetetlenségét felismerő magánszemélyek saját pénzükből támogatják a kézhigiénét a magyar kórházakban, az intézmények tartják a közepes szintet a kézmosási gyakorlatban.

hirdetés

Ahogyan 2016-ban, úgy 2017-ben is közepesen teljesítettek a kórházak – derült ki a legutóbbi kézhigiénés önértékelő rendszer (KÖR) adataiból, amelyekről Szeberényi Katalin, az Emmi Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztálya (KJFFO) Kórházhigiénés Osztályának közegészségügyi felügyelője adott számot a KJFFO Kézhigiénés Világnap alkalmából tartott rendezvényén. Mint a szakember elmondta, az ÁNTSZ-nek 2014 óta kiemelt éves munkafeladata a kórházak kézhigiénés gyakorlatának felmérése, a gyengeségek azonosítása, és azok visszacsatolása. A felmérés alapját a WHO multimodális kézhigiénés stratégiája adja.

A KÖR felmérés 2016-os adatairól, amelyekről tavaly (sajtó)nyilvános eseményen nem számoltak be a szakemberek, Szilágyi Emese, az OTH Járványügyi Főosztályának korábbi vezető helyettese (jelenleg a Péterfy Sándor utcai Kórház orvosigazgatója) villantott fel néhányat a Magyar Kórházszövetség XXX. Kongresszusán. Kiderült, hogy akkor 114, ezzel szemben 2017-ben 112 intézmény vett részt a KÖR felmérésben, amelynek során azt vizsgálják, adottak-e a kézhigiéné tárgyi feltételei az intézményekben, milyen az oktatás, mennyire elkötelezett a vezetés ebben a kérdésben, és milyen az ellenőrzés és visszacsatolás.

Míg az országos adatok szerint 2014-ben volt olyan kórház, amely elégtelenre „vizsgázott”, tavaly – ahogyan a megelőző években sem – már nem akadt ilyen, de kiváló minősítést sem ért el senki. Alapszinten a szolgáltatók 7 százaléka teljesített, az ötös skálán közepest kapott 72 százalékuk, és haladó (4-es) szinten teljesített 21 százalék. Míg Szilágyi Emese adatai szerint 2016-ban közepes szinten volt a kórházak 70 százaléka, illetve 4-es (haladó) osztályzatot 13 intézmény (18 százalék) kapott, megállapítható, hogy bár javultak a mutatók, azonban – mint Szeberényi Katalin fogalmazott – a kórházakban az előző évekhez képest változatlan, azaz közepes maradt a kézhigiéné színvonala. Ennek javítására szerinte hosszú távú tervek kidolgozására, a (személyes) megfigyelések előtérbe helyezésére, a kézmosó helyeken kitett emlékeztetők megújítására, és a visszacsatolás erősítésére lenne szükség.

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_terra2024'>terra2024 / 123RF Stock fotó</a>

A fejlesztési stratégiákhoz a KÖR minimumfeltételeket is társít, például, hogy minden kézmosási ponton legyen alkoholos kézfertőtlenítő – jelezte Szilágyi Emese, aki szerint a rendszer megváltoztatásának kritikus pontja a megfelelő minőségű és mennyiségű kézfertőtlenítő szer (és adagolóautomaták) biztosításához szükséges, elkülönített pénzalap. Forráshiányos a terület a rendszeres kézhigiénés továbbképzésben mind az oktatók, mind az eszközök tekintetében, és ahhoz is több ember kellene, hogy felmérjék és értékeljék a kézhigiénés gyakorlatot az egyes intézményekben.

Hat év alatt plusz két liter

Egyre több helyen igyekeznek monitorozni az alkoholos kézfertőtlenítő-szer fogyást, ami az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) adatai szerint Magyarországon mindössze 6 liter volt 1000 ápolási naponként 2012-ben, szemben az európai átlaggal, ami akkor 24 liter/1000 ápolási nap volt. .

Mindeközben a nosocomiális infekció (NI) a leggyakoribb, a betegbiztonságot veszélyeztető hiba az ellátás során, megelőzve a téves diagnózisra, vagy a gyógyszerelésre visszavezethető nemkívánatos eseményeket – mondta a KJFFO rendezvényén dr. Seres Ábel, a Békés Megyei Központi Kórház infektológusa, hozzátéve, hogy az NI-k 40-50 százaléka lenne elkerülhető helyes kézmosással.

A nyilvánosság ereje

Nagy valószínűséggel a KÖR felmérés szerinti középszerből azért sem sikerül kilépni, mert a WHO által alkalmazott megközelítés teljesen más szemléletet kíván, mint ami idehaza a betegellátásban akár személyi, akár intézményi szinten rögzült. A WHO stratégia azon alapul, hogy senki nem szeretne egy KÖR felmérésben az utolsó helyen szerepelni, ehhez viszont arra is szükség lenne, hogy valós visszacsatolás legyen, azaz mind az intézmények, mind pedig a szélesebb nyilvánosság elérje kórházakra lebontva ezeket az adatokat.

A nyilvánosság lehetőség, éljünk vele – így hangzott dr. Hegedűs Zsolt ortopédsebész felhívása az MKSZ XXX. Kongresszusának Betegbiztonság és kézhigiéné című blokkjában. Szerinte nem szabad elzárni a nyilvánosság elől a minőségi mutatókat, mert ezek valid mérése és közzététele a legfontosabb lépés az egészségügy megreformálásában. Ő is úgy vélte, a transzparencia javítja a teljesítményt, hiszen senki nem akar egy nyilvános lista legutolsó helyén állni.

Az ellátás minőségének jó indikátora lehet a kórházakban a kézhigiéné – ezt már dr. Ledia Lazeri, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője mondta a WHO és az Emmi közös Kézhigiénés Világnapi rendezvényén. Kiemelte, hogy a világnap alkalmából a WHO figyelme ebben az évben a helyes kézhigiénével jórészt megelőzhető szepszisre és annak prevenciójára fordítódik. Legutóbbi kongresszusukon a tagországok egészségügyi miniszterei elfogadtak egy határozatot, amely irányelveket és intézkedéseket is tartalmazott, hangsúlyozva, hogy a szepszis megelőzésében az egészségügyi ellátórendszer vezetőinek is döntő szerepük van.

Azonban a hazai kórházak túlnyomó többségét működtető állam, amely immár minden feladatot – az irányítástól az ellenőrzésen át – maga alá söpört, egyelőre nem sok figyelmet fordít sem a kézhigiéné javítására, sem a véráramfertőzések (VÁF) terjedésének visszaszorítására. Mint arra a 2016-os NNSR jelentés is rámutat, a multirezisztens kórokozók (MRK) és a VÁF tekintetében ismét romlott a helyzet, ennek ellenére mindmáig nem született nemzeti antibiotikum és infekciókontroll (IC) stratégia, hiába szerepel ennek szükségessége az ECDC ajánlásában, vagy sürgetik kidolgozását a hazai IC szakértők. Uniós (EFOP) forrásokból, a betegbiztonság fejlesztésére szánt keretből ismét lehetőség van mind módszertani kérdések kidolgozására, mind eszközbeszerzésre pályázni, a baj csak az, hogy a pilot-jelleggel elkészülő ajánlások gyakorlati megvalósítására központi forrás már jellemzően nincs, illetve az eszközbeszerzésre szánt pénz – például kézhigiénés eszközök megvásárlására – a mai napig nem jutott el az intézményekhez, pedig már tavaly várták azt.

Az állam helyet magánszemélyek lépnek

Az állam évek óta tartó tehetetlenkedését látva immár magánszemélyek igyekeznek pótolni a kórházakban hiányzó eszközöket és fertőtlenítőszereket. A WHO és az Emmi közös Kézhigiénés Világnapi rendezvényén, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben mutatkozott be a Jobbulást! Alapítvány, amely – mint azt dr. Pákó Judit, kuratóriumi elnök elmondta – arra vállalkozott, hogy alulról jövő kezdeményezésekkel, kézzel fogható változásokat idézzenek elő az egészségügyben. Úgy látták, annak érdekében, hogy a hazai kórházakban Semmelweis nevéhez méltó kézhigiénés gyakorlat alakulhasson ki, cselekvésre van szükség, ezért meghirdették a Semmelweis 200 – Tiszta kézzel a jobbulásért programot annak érdekében, hogy minden betegágy mellett, közvetlenül a betegellátás helyén legyen mód kezet fertőtleníteni. Az alapítványhoz befolyt támogatásokból kézfertőtlenítőket és szükséges kiegészítőket vásárolnak kórházaknak, első alkalommal a Korányi intézet hat osztályának adták át ezeket 2 millió forint értékben. A pénz magánadományokból jött össze. Az egészségügyért felelős államtitkárság elvi támogatást nyújtott a kezdeményezéshez. Pákó Judit reméli, hogy a döntéshozók a közeljövőben is követik a projektjeiket.

Igyekeznek összeállítani tájékoztatót, útmutatót, ami ebben segítséget nyújthat – így felelt dr. Szabó Enikő, az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárság főosztályvezetője, amikor arról kérdeztük, hogyan csatlakoznak a WHO szepszis elleni küzdelméhez. Azt a szakember is elismerte, hogy az alkoholos kézfertőtlenítő-fogyásban „nem állunk a helyzet magaslatán”, de szeretnék, ha elérnénk az uniós ajánlást, és ha „Semmelweis országa kicsit büszkébb lehetne magára”.

Szemléletváltás

A Jobbulást! Alapítvány kulcsszerepet szán a kézhigiéné javításában a betegeknek is, kitűzőjüket reményeik szerint viselni fogják azok az ápolók és orvosok, akik a páciensek felé is szeretnék hangsúlyozni, hogy kiemelten odafigyelnek a kézhigiénére, és az ezzel kapcsolatos kérdésekre is készséggel válaszolnak. Szeretnék, ha a betegek tisztában lennének saját felelősségükkel, és mernének kérdezni az ellátó személyzettől. Ennek érdekében plakátokat is készíttettek, amelyeket az ellátó osztályokon helyeznének el.

Elnézését kérem, megkérdezhetem, hogy tiszta-e a keze? – vajon mennyire életszerű a hazai orvos-beteg kapcsolatban, hogy a páciens felteszi ezt a kérdést az őt ellátóknak az alapítvány ajánlása szerint? – kérdeztük Pákó Judittól, aki úgy vélte, előrébb viszi az ellátást, ha a betegeket arra bátorítják, hogy merjenek partnerként kérdezni a kezelőorvostól, hiszen ezzel nagyobb felelősség és több kontroll kerül a kezükbe. Az alapítvány távlati célja az, hogy abba az irányba változzon az egészségügyi kultúra, hogy akár ezt a kérdést is fel merjék tenni a betegek.

Ennek természetes diskurzusnak kell lenni orvos és beteg, nővér és beteg, segédnővér és beteg között, hiszen a beteg bizalma nélkül nem működik az egészségügy. Ezt a bizalmat fel kell építeni, meg kell szolgálni, és úgy kell dolgozni, hogy a beteg minden másodpercben elhihesse, hogy érte vagyunk – vélekedett a felvetésre válaszolva prof. dr. Horváth Ildikó, a Korányi intézet orvosigazgatója, aki szerint a kérdés nagyon is jogos, amire az kell legyen a válasz: igen, megmostam a kezemet. Ha mégsem, tesz két lépést, és megteszi.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Ez a kézmosás-dolog mindig provokál! Mindenki hihetetlen megállapításokat és ajánlásokat tesz, ahelyett, hogy a lényeggel törődnének. 1.Kézmosás általában 2.
Milyen kézfertőtlenítés szükséges adott beavatkozáshoz 3. Legyünk sokkal nagyobb figyelemmel az eü dolgozó kézbőrére is(ezzel SENKI NEM foglakozik). 4. A beteg ne
szólítson fel, hogy "Tiszta-e a keze?" Sokkal bensőségesebb viszonyt tételez fel egy eü kapcsolat, egy ilyen kérdés méltatlan. Kérdezhetnénk mi is "És Ön?" Az
egyszerű belgyógyászati vizsgálathoz nem kell tisztább kéz, mint a beteg teste. 5. a kesztyű használata általánosságban helytelen(csak fertőző, szennyező
szituációban indokolt). 6. A sok szakértő próbálja ki az ajánlatait csak egyetlen nap........
hirdetés
hirdetés

Könyveink