hirdetés
2017. szeptember. 22., péntek - Móric.
hirdetés

Korababák és koraszülők

Azt próbáltuk sugározni felé, hogy bármeddig legyen is köztünk, a szülei mindig szeretni fogják. Koraszülőkkel beszélgetett a Nők Lapja Café.

hirdetés

Ha egy baba nem kilenc hónapra jön a világra, az nem csupán annyit jelent, hogy hamarabb köztünk van, hanem azt, hogy egy ideig kérdéses lehet, köztünk marad-e. Minél hamarabb hagyja ott az anyaméhet, annál inkább így van ez. Hiszen a várandósság minden pillanata számít: hetente más és más fejlődik ki a pici testében. Három család legnehezebb időszakát a Nők Lapja Café riportja mutatja be.

A koraszülött bébi tulajdonképpen „nincsen kész”, még nem alkalmas a külvilági létre. Ezért a koraszülés baj, nagy baj. Emberfeletti erőpróba ilyenkor életben tartani a babát, megpróbálni mesterséges eszközökkel lemásolni a természetet, és valahogy „felfejleszteni” őt a kilencedik hónap végére úgy, mintha csak az anyaméhben készülődne. Mindez a lélek nyelvére lefordítva, az anyák számára azt jelenti, hogy kikerült ugyan a külvilágra a magzatuk, de sokan nem tudják azt mondani, hogy megszületett. Már nem várandósok, de még nem hihetik el, hogy van gyermekük. Újra kezdődik a küzdelem azért, hogy legyen, és ha lesz, egészséges életet éljen.

Dianáék már a kórházban tanultak gyakorlatokat, melyekkel a család az elemi mozgáskészséget és az izomzatot fejlesztette napi több órán át. Johanna egyéves múlt, örökmozgó kis totyogó lett belőle. Még mindig kisebb, mint időre született társai, de más testi maradvány nincs nála. Hogy az oxigénhiány egyéb módon megviselte-e, az csak később derül ki, egyelőre azonban nincs nyoma károsodásnak.

Dani születése után két hónapot töltött kórházban. Ma egy két és fél éves, cserfes bölcsis fiúcska, aki minden mutatóban megelőzi a korosztályát. Szülei három születésnapját ünneplik. Október 10-én, a szülés napján, december 6-án, amikor hazahozták, és január 1-jén, amikor eredetileg született volna.

Sára és édesanyja végül száz nap után mehetett haza a kórházból. Még sokáig vissza kellett járni neurológiai, pszichológiai illetve gyógytorna-vizsgálatokra, szemészeti kontrollra és koraszülött-gondozásra is. A kislány januárban múlt két éves. „De eredetileg csak áprilisban töltené” – mondja Edit, aki minden évfordulón virágot visz a nővéreknek a kórházba. Sára erős szemüveget visel, mínusz 17-eset, ezt az egy nyomot hagyta hátra a koraszülés.

(forrás: Nők Lapja Café)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés