hirdetés
2024. április. 26., péntek - Ervin.

Világnapi AIDS-lelet

Számos lap emlékezik meg arról, hogy december 1. – immár több mint negyed százada – az AIDS világnapja.

A kezeletlen betegnél az AIDS kialakulása öt szakaszban történikidézi fel a Life.hu. A fertőzés első szakasza – a megfertőződést követő 3-4 hét – alatt a vírus még nem mutatható ki a vérből, a beteg tünetmentes. Ezután következik az elsődleges fertőzés szakasza, ami nyirokcsomó-megnagyobbodással, lázzal, fáradékonysággal és egyéb tünetekkel jár, majd ezek a tünetek (kb. 1-2 hét múlva) hirtelen eltűnnek. A harmadik szakaszban, amely 3-8 évig tart, a betegség teljesen tünetmentes, az immunrendszer még képes kivédeni a HIV vírus hatását, de a T-limfocitasejtek száma folyamatosan csökken. A negyedik szakaszban hasmenés, fogyás, lázrohamok, szájpenész, övsömör és más tünetek jelentkeznek. Végül az ötödik szakaszban (a HIV-fertőzésnek ezt a stádiumát nevezzük AIDS-nek) a beteg immunrendszere már annyira legyengült, hogy az egyéb fertőző betegségeket nem tudja kivédeni. Több mint két tucat ilyen jellegű betegség fenyegeti a nem kezelt AIDS-beteget, többek között gombás, vírusos, baktériumok által terjesztett fertőzések. A halál oka általában az, hogy a szervezet nem tud ellenállni egy ilyen opportunista támadásnak (legtöbbször a tüdőgyulladásnak).

Ma már elmondható – írja az MNO megemlékezése  –, hogy hatékony gyógyszer-kombináció szedése mellett a páciens élete évtizedekkel meghosszabbítható. Mivel a kezelés hatására a testváladékokban nem mutatható ki a halálos vírus, a betegek kisebb veszélyt jelentenek környezetük és az ellátásukban résztvevők számára is. A terápia hatékonyságát mutatja továbbá, hogy a kezelésben résztvevők 75 százaléka munkaképes és teljes életet tud élni. Itt fontos megemlíteni, hogy a terápia sikerességének fontos tényezője az időben történő diagnosztizálás, illetve a beteg együttműködése a terápiás folyamatban.

Közismert, hogy léteznek olyan különleges járványügyi intézkedések – olvasható a NOL cikkében  –, amelyekkel megpróbálják kordában tartani a HIV vírus továbbadását: így például szűrésre kötelezhetők azok, akik foglalkozásukból adódóan megfertőződhetnek, vagy vér-, anyatej-, illetve egyéb szerv- vagy szövetadományozók. Ezek az előírások azonban jóval kevésbé korlátozzák a fertőzöttek szabadságát, mint például a kötelező védőoltásokkal kapcsolatos magyarországi gyakorlat.

Az AIDS-betegség vírusának terjedését – a szakemberek és a hatóságok szerint – a hagyományos járványügyi eszköztár bevetésével, mint például karanténnal vagy bármilyen egyéb kényszerrel nem lehet megakadályozni, ezek ugyanis elriasztanák a szűréstől, illetve a betegség kezelésétől az érintetteket. Ebben az esetben a leghatékonyabb járványügyi intézkedés a fertőzötteket megnyerni az együttműködésnek – olvasható a nol.hu-n.

Szűrési kampány indult 2014. október elején a budapesti Szent László Kórházban – írtuk két hete –, melynek részeként egy évig bárki végeztethet ingyenesen - beutaló és előzetes időpont-egyeztetés nélkül - azonnali, anonim hepatitis C és/vagy HIV gyorstesztet, hétfőtől csütörtökig 14 és 16 óra illetve péntekenként 13 és 15 óra között.

Idén már az első félévben többen haltak meg AIDS-ben, mint tavaly egész évben, idézi az Index a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének közleményét. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott azonos tartalmú közleményben a Civil AIDS Fórum arra emlékeztet, hogy a Nemzet HIV/AIDS Munkacsoportnak, amely az Emberi Erőforrások Miniszterének tanácsadó testületeként működne, tavaly decemberben volt az első, alakuló ülése, de munkacsoport azóta sem ülésezett. A Munkacsoport tagjai megismerhették a Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Programot (2014-2017), de szélesebb társadalmi vitára nem bocsátották az anyagot - írják.

(forrás: life.hu, MNO, Népszabadság Online, Index, MedicalOnline)

cimkék

hirdetés

Könyveink