hirdetés
2022. június. 30., csütörtök - Pál.
hirdetés

Perelt a TASZ, megjelent a 2019-es és 2020-as NNSR-jelentés

Nem csak szóban kellene megoldani a kórházi fertőzések égető problémáját

Nagy valószínűséggel már nem Kásler Miklós lesz az, aki megoldja a hazai betegellátást évek óta nyomasztó kórházi fertőzések problémakörét, ám az ágazat vélhetően új vezetésének legalább az őszinte szembenézést fel kellene vállalnia.

Míg 2013-ban az adatok tisztítására hivatkozva tiltotta meg az akkor hivatalban lévő egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 2012-es eredményeinek nyilvánossá tételét, a Kásler Miklós vezette, egészségügyért is felelős gigatárca indoklás nélkül titkolta eddig a 2019-es és 2020-as évekre vonatkozó eredményeket. Történt mindez annak ellenére, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló miniszteri rendelet előírja az éves eredmények nyilvános közlését minden év november 1-jéig a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) honlapján. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tavaly ősszel indított pert az adatok kiadásáért, ennek nyomán a szaktárca háttérintézménye most hirtelen közzétette a hiányzó NNSR-jelentéseket.

A jelentéseknek az elmúlt két évben nemcsak a Covid-járvány miatt volt különös jelentősége, hanem azért is, mert lassan négy éve, 2018 októbere óta hatályos az az infekciókontroll-rendelet, amelynek az ágazatvezetés egyik kiemelt célját, a kórházi fertőzések számának visszaszorítását kellett volna szolgálnia. Miközben Kásler Miklós a rendelettől azt várta, hogy a kórházi fertőzések száma 30-50 százalékkal csökkenjen Magyarországon, a most megjelent NNSR-jelentések ezt a remélt tendenciát egyáltalán nem támasztják alá.

Az NNSR kötelező modulba a kórházaknak jelenteniük kell a multi-rezisztenskórokozók (MRK) okozta nosocomiális infekciókat (NI), a Clostridium difficile fertőzéseket (Clostridium difficile infection CDI), és a véráramfertőzéseket (VÁF, szepszis). Kötelezően választható még a sebfertőzés, vagy az ITO/PIC eszközhasználattal összefüggő infekciók jelentése. A nozokomiális járványokat a jelentés nem specifikus (vagyis egyéb közösségekben is előforduló járványokra) – 2020-ban ez tette ki az összes bejelentett járvány 94 százalékát –, és specifikus, azaz kizárólag vagy jellemzően egészségügyi intézményi körülmények között kialakuló járványokra osztja.

A nem-specifikus kórházi járványokban megbetegedettek 35 százaléka egészségügyi dolgozó volt

Az összes nem-specifikus kórházi járvány 79 százalékát koronavírus okozta 2020-ban a jelentő száz fekvőbeteg-ellátó intézmény adatai szerint. Az egyes ellátó helyeken 2020-ban 429 koronavírus-járvány tört ki, ezekben 9847 ember fertőződött meg. Közülük 1752 fő el is hunyt, vagyis minden hatodik ember belehalt a kórházban elkapott Covid-fertőzésbe – összegzi az NNSR jelentés. A Covid első hullámában ötvenhárom nozokomiális koronavírus-járvány zajlott le, míg a második hullámra 376 nozokomiális Covid-járvány kezdete esett.

A Covid-specifikus tüneteket 5 213 főnél (53%) tapasztaltak, míg 4 63 fertőzött (47%) tünetmentes volt 2020-ban. A fertőzöttek között 6 430 fő (65%) volt páciens, és 3 417 fő (35%) egészségügyi, vagy egészségügyben dolgozó. 

A jelentésekből az is kiderül, hogy a nem koronavírushoz kapcsolódó nem-specifikus kórházi járványok száma a korábbiakhoz képest nagyságrendileg azonos számban fordultak elő: míg 2018-ban 131 nozokomiális járványt detektáltak, 2019-ben 137-et, 2020-ban 112-t, köztük például enterális-, és influenza-járványok.

A 2020-as NNSR-jelentésben azt írják, a multirezisztens kórokozók (MRK) okozta fertőzésekből 2020 negyedik negyedévben volt a legtöbb eset, amikor a legtöbb Covid-os beteget kezelték a kórházak intenzív osztályain. Mint a jelentésben is írják: „Coronavirus fertőzés k.m.n. (BNO kód: B3420) diagnózissal felvett betegek MRK fertőzéseinek döntő többsége a november-decemberi időszak során alakult ki”.

Tarolt a MACI a Covid során

A kötelező a kórházi járványjelentő alrendszerbe 2018-ban 55, 2019-ben 65, 2020-ban pedig 100 fekvőbeteg ellátó intézmény 131 (2018), 137 (2019) és 541 (2020) nosocomiális járványt jelentett. Míg 2018-ban a jelentett járványok 22,1 százaléka volt specifikus, 2019-ben ezek aránya 21,9 százalék, 2020-ban pedig 6 százalék volt, ez utóbbi 32 járványt jelent, szemben a 2019-es 30, illetve a 2018-as 29-cel szemben. 2020-ban tehát annak ellenére nőtt a bejelentett specifikus kórházi járványok száma, hogy az első hullámban 2020. áprilisától az egészségügyi ellátórendszerben az ágyszámok növekvő hányadát szabadították fel a koronavírusos betegek ellátására, a második hullámban, 2020 novemberétől pedig az egészségügyért felelős miniszter országszerte elrendelte a halasztható műtétek felfüggesztését, ami éves szinten az ápolási napok összes számát csökkentette: 27 százalékkal esett vissza az ápolási napok száma az előző évhez képest.

2019-ben 30 specifikus járvány során 161 megbetegedését regisztráltak és 20 halálesetet jelentettek az intézmények, míg 2018-ban 176 megbetegedés mellett 28-an hunytak el. 2020-ban 321 ápolt megbetegedését és 202 halálesetet regisztráltak. A specifikus járványok letalitási aránya 2018-ban 16, 2019-ben 12,4, 2020-ban pedig 49 százalék volt.

A Gram-negatív multirezisztens kórokozók közül a multirezisztens Acinetobacter baumanii (MACI) 2018-ban hét, 2019-ben 9 esetben okozott járványt, emiatt 2018-ban 11, míg 2019-ben 10 beteg meg is halt.

2020-ban 11 kórházi járványt hoztak összefüggésbe a MACI-val, ennek nyomán 133-an hunytak el. Az MRK okozta véráramfertőzés következtében például 81 ITO-n és Covid-ITO-n ápolt beteg közül 66 halt meg, ami 81 százalékos letalitást jelent ebben a körben. A helyzetet rontotta minden bizonnyal az is, hogy az intenzívosztályok rendkívüli túlterheléssel dolgoztak ebben az időszakban, hiányos, sok esetben szakképzetlen személyzettel kellett ellátniuk súlyos állapotú betegeket. 

A Clostridium difficile okozta fertőzések moduljának 2019-es eredményei szerint a CDI incidenciája (mind az ápolási napok mind a kibocsájtott betegekre vonatkozóan) stagnált 2018-hoz viszonyítva, azonban 2020-ban ugrásszerűen növekedett. A jelentésben ezt azzal magyarázzák, hogy a magyarországi Covid-járvány jelentős hatással bírt a C. difficile okozta fertőzések kórházi epidemiológiájára. Nem tért ki ugyanakkor a jelentés az antibiotikum felhasználásra, annak megfelelőségére a Covid-világjárvány első évében, pedig a CDI-k megugrása mögött érdemes volna ezt is vizsgálni.

Az 2019. évhez képest jelentősen csökkentek a jelentő intézmények betegforgalmi adatai, emellett azonban 2,5 százalékkal nőtt a CDI okozta, újonnan kialakult, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés-esetek száma, és ezek vezettek az incidencia és az incidencia sűrűség jelentős növekedéséhez.

Behoztuk a lemaradást kézfertőtlenítésben

Éveken át tartottuk az európai átlagtól messze elmaradó 8 liter körüli alkoholos kézfertőtlenítő fogyást 1000 ápolási napra. 2019-ben ez az átlagos fogyasztás 12 literre nőtt, ami az előző évben mértnél 12 százalékkal több, a jelentő intézmények összes ápolási napjainak 4,3 százalékos csökkenése mellett. Megduplázódott ez a mennyiség a következő évben, amikor már átlagosan 24 l/ 1000 ápolási nap volt úgy, hogy mindeközben 29 százalékkal csökkent az ápolási napok száma. A 24 literes fogyással egyébként behoztuk a békeidőben (Covid nélkül) jellemző uniós átlagot.

A szakmát igazolta az NNSR-jelentés

Bár az IC szakma már az IC rendelet megjelenésekor jelezte, hogy az abban foglalt feladatok végrehajtásához több pénzre lesz szükség, a 2018 október óta több ízben beharangozott, az „Infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítása a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben” című pályázatot végül csak 2019 májusban írták ki. Ezen 32 intézmény nyerhetett egyenként maximum 60 millió forintot. Csakhogy közben berobbant a Covid, és az intézmények hiába kértek a járvány nyomán megnövekedő feladataik miatt halasztást a pályázatban foglaltak teljesítésre, mindössze 4 hónapot kaptak. Így ennek teljesítését a Covid első és a második hulláma között kellett végrehajtaniuk.

Mindeközben az NNSR-jelentés most igazolja a szakemberek korábbi beszámolóit, amely szerint szignifikánsan emelkedett a Clostridium difficile és a multirezisztens Acinetobacter baumannii okozta kórházi fertőzések száma a koronavírus-járvány időszakában.

Pozitív kommunikáció, eredmények nélkül

Mindeközben az ágazati politika folytatta az adatokkal nem alátámasztott sikerkommunikációt. A koronavírus-járvány kezdete óta kámforrá vált egészségügyért felelős államtitkár, Horváth Ildikó egy előadás erejéig feltűnt 2021 szeptemberében, és közölte, hogy a három éve elfogadott infekciókontroll rendeletben foglaltak jól teljesülnek. Szavait azonban a számok akkor sem és most sem támasztják alá.

Utólag, hatodikként csatlakozott a máig csak fényképről ismert díszkötéses nemzeti egészségprogramok sorába a Nemzeti Infektológiai Program, amelyet az ágazati miniszter ugyancsak sokat emlegetett. Állítólag be is mutattak a Magyar Kórházszövetség tavalyi kongresszusán. Zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával.

Az NNK 2021-es munkatervében kiemelten szerepelt az IC feladatok végrehajtásának ellenőrzése, ám a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályainál ehhez már akkor is kevés volt a szakember, a helyzet pedig azóta sem javult. Ennek ellenére Müller Cecília országos tisztifőorvos éppen a minap nyilatkozott úgy, hogy nemzetközi színvonalú járványügyi figyelő rendszerünk van, és Magyarország hagyományosan Európa legjobban felkészült országainak egyike a járványügyi biztonság tekintetében. Nos, míg az előbbi az NNSR tekintetében igaz, utóbbi a kórházi fertőzések viszonylatában már nem mondható el. A nosocomiális infekciók ugyanis továbbra is vezető problémát jelentenek Magyarországon – nemcsak betegellátási, hanem népegészségügyi szempontból is. Mindez a SARS-Cov-2 vírus okozta pandémiás helyzettel súlyosbítva.

Nem tudni semmit az Országos IC és antimikróbiális rezisztenciacsökkentő programról sem, amelyen – elvileg – már több éve dolgoznak a tárcánál, hiszen Kásler Miklós már 2018 végén bejelentette, hogy az antimikróbiális nemzeti cselekvési terv már véglegesítésre és végrehajtásra vár. Igaz, másfél évvel később – egy azóta posztját vesztett helyettes államtitkár – már úgy nyilatkozott, annak megvalósítására inkább csak 2021-22-ben van esély.

A program részletei és eredményei azóta sem ismertek.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
hirdetés

Könyveink