hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.

Megduplázódhattak egyes kórházi fertőzések a koronavírus-járvány alatt

Van olyan intézmény, ahol kétszer annyi nosocomiális infekciót okoztak egyes kórokozók a koronavírus-járvány időszakában, mint korábban. Valószínűleg ez országosan is jellemző lehet a covidos betegek ellátása miatt túlterhelődött intenzívosztályos ellátások nyomán, de hivatalos adat egyelőre nincs.

Kétszeresére emelkedett a Clostridium difficile (CDI) és a multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI) okozta kórházi fertőzések száma a Szegedi Tudományegyetem klinikáin a koronavírus-járvány időszakában – említette meg Nagy Kamilla, az SZTE a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztályának vezető főorvosa az IME egészségügyi szaklap X. Infekciókontroll és Betegbiztonsági Konferenciáján, bár – tette hozzá – a kórházhigiénikusok figyelmét nagyrészt az intézményen belüli kontaktkutatások kötötték le az elmúlt másfél évben.

A járvány kezdetétől idén októberig 28 694 PCR-pozitív esetet találtak, csak az idén több mint 11 ezret. Míg manapság másfél óra elegendő a Covid-tesztek kiértékelésére, a 3. hullámban erre tíz nap sem volt elegendő – utalt a korábbi szűkös kapacitásokra a higiénikus főorvos.

Tavaly 375, idén 378 olyan covidos betegük volt, akit állapota miatt nem tudtak hazaengedni a kórházból, és speciális traumatológiai, szülészeti, szívsebészeti ellátásra szorultak. Ezeket az eseteket az érintett klinikákon kialakított Covid-ágyakon és kórtermekben helyezték el, ellátásuk során nehézséget okozott, hogy ugyanannak a személyzetnek kellett gondoskodnia az ellátásukról, akik a nem fertőzött pácienseket is gondozták.

Az SZTE dolgozói közül több mint 1500-an fertőződtek meg, szeptember végéig a hatóságok 168 esetben foglalkozási megbetegedésként fogadták el a fertőzést. Igazgatási eljárás keretében 67 esetben vizsgálták az intézmény felelősségét, ám az eddig lezárt 20 esetben ezt nem állapították meg.

Egy ma is hatályos, ám a jelenlegi körülmények közözött hibás tisztifőorvosi hivatali utasítás miatt a kézhigiéné „nulla” az intézményekben – hívta fel a figyelmet Nagy Kamilla a védőruha fel- és levételének módszertanát leíró utasításra, amely előírta a dupla gumikesztyű viselését. Mivel ezt máig sem vonták vissza, mindenki hordja a kesztyűt, ami miatt nem lehet kezet fertőtleníteni.

Három évvel ezelőtt jelent meg a kórházi infekciókontroll tevékenység megerősítését célzó rendelet, amelynek végrehajtásának támogatására – némi késlekedéssel – 2019 májusában írtak ki pályázatot, ezen 32 intézmény nyerhetett egyenként maximum 60 millió forintot. Csakhogy közben berobbant a Covid, és az intézmények hiába kértek a járvány nyomán megnövekedd feladataik miatt halasztást a teljesítésre, mindössze 4 hónapot kaptak. Így ennek teljesítését az első és a második hullám között kellett végrehajtani – számolt be még egy nehézségről a főorvos.

A higiénikus főorvos által említett, CDI-k és a MACI-k okozta fertőzésszám-emelkedés valószínűleg országosan is jellemző lehet a covidos betegek áradata miatt túlterhelődött intenzívosztályos ellátások nyomán. Mindez kiderülhet talán a tavalyi év nosocomiális infekcióit összesítő NNSR jelentésből, amelyet – a vonatkozó rendelet szerint – november 1-jéig kell nyilvánosságra hozni a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján. Bár rossz ómen lehet, hogy egyelőre a 2019. évről szóló jelentést sem ismerhettük meg, amelyet tavaly novemberben kellett volna közzétenni.

Covid a sürgősségin, a gyermekkórházban és az intenzíven

Majdnem minden, a sürgősségi osztályra érkező covidos beteg oltatlan a negyedik hullám elején; az ő esélyeik meglehetősen rosszak – derült ki Kanizsai Péter, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi Orvostani Tanszék vezetőjének előadásából. Hangsúlyozta, hogy bár oltott fertőzötteket is ápolnak kórházban, ám esetükben lényegesen kevesebb a szövődmény. Gyakrabban találkoznak a sürgészek post-Covid szindrómával érkező páciensekkel, akik légzőszervi, szív- és érrendszeri, és gyakran neurológiai panaszokkal keresik fel a sürgősségi osztályokat – ezek a betegek ugyancsak azok köréből kerülnek ki, akik nem vették fel a koronavírus elleni vakcinát. Megjegyezte, nemcsak az egyes járványhullámok során, hanem immár az azok közötti szünetekben is felértékelődött sürgősségi ellátók szerepe.

Felfutó 4. hullámra számít Fekete Ferenc, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet orvosigazgatója, amelyben a gyermekek lesznek a legérintettebbek még akkor is, ha a pandémia endémiává szelídül, mivel ők oltatlanak. A 6-11 évesek körében most óriási mértékben növekszik a koronavírusos megbetegedések száma. Hivatalos hazai adat a gyermekkori covid-halálozásról nincs, de a szakma tudomása szerint 18 év alatti koronavírusos gyermek Magyarországon nem hunyt el. A gyermekkori Covid-mortalitásban – amerikai adatok szerint – 15 éves kor felett tapasztalható emelkedés, de az sem szignifikáns.

Utasításalapú volt a kommunikáció a Covid-ellátásban résztvevő szakemberek irányába az állami hivatalok felől, amelyeknek viszont nemigen volt füle a szakmai észrevételek iránt. Így erős szakmai szkepticizmus alakult ki a kollégákban, ami nem szolgálhatja a biztonságos betegellátást – foglalta össze előadásában Máté-Horváth Nóra aneszteziológus a Magyar Orvosi Kamara képviseletében. Úgy vélte, a szakmai szempontokkal államigazgatási, gazdasági és politikai szempontok keverednek, pedig „az egészségügy többet érdemel, minthogy politikai kampánytéma legyen” – mondta.

A lélegeztetőgépek és az ágyak száma nem meghatározói az intenzív ellátásnak, annak megfelelőségében a személyzet a döntő. Éppen ezért kívánatos lett volna, ha az intenzívterápiás szakma diszponálhatott volna az átvezénylések felett, ugyanis gyakori volt, hogy olyan munkaerő érkezett az ITO-ágyak mellé, aki nem tudott érdemben segíteni a súlyos állapotú betegek ellátásában.  

Az ellátó személyzet és a társadalom egyaránt traumatizált, és bár van elegendő védőfelszerelés, és a hatékony védekezést biztosító oltás, a krónikus stressz okozta kiégettség – amelyet a fizikai, lelki és mentális terhelés mellett tetéz az új egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése – eluralkodott az orvos- és szakdolgozó társadalmon, amely pszichésen túlfeszített, kontrollvesztett réteggé vált.

Oroszi Beatrix: Csak az oltás nem elég a járvány megfékezésére

A fertőzöttek és a súlyos állapotú, kórházban kezelt betegek számának növekedésével köszöntött be a negyedik hullám Magyarországon, a mostani járványgörbe azonban egyelőre laposabb mint azt a harmadik hullámban tapasztaltuk – kezdte előadását Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survillance Központjának vezetője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai munkacsoportjának vezető epidemiológusa.

Továbbra is keveset tesztelünk, az enyhe lefolyású eseteket nem detektálja a rendszer, így a naponta kiadott fertőzésszámok nem biztosítanak megfelelő alapot a mostani hullám várható lezajlásának előrejelzésére. A fertőzés szempontjából magas kockázatú csoportba tartozó idősek immunizálása Magyarországon a 60,6 százalékos átoltottság mellett messze elmarad az optimálistól, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a 4. hullám kimenetelét. Ugyancsak hatással lehet erre, hogy a vakcinák védőhatása idővel minden korosztályban csökken, ami az epidemiológus szerint fontosabb tényező, mint az ugyancsak a hatékonyságot mérséklő variánshatás. Éppen ezért a szakember – az idehaza tapasztalható vakcina bőségben – mindenkinek javasolja a 3. oltás felvételét, még akkor is, ha egyelőre nem tudjuk, hogy a booster oltások nyomán kialakuló, meglehetősen magas védelem mennyi ideig marad fenn.

A vírus reprudukciós rátája az elmúlt hetekben 1,1-1,2 között mozgott, azonban a napokban elérte az 1,3-at, ami a legmagasabb érték ebben a hullámban. Az R érték – amelynek alakulását pontos adatok hiányában nehéz jósolni – alapvetően határozza meg a járványgörbét, ám ha ilyen magas marad, megismétlődhet a 2. és 3. hullámban tapasztalt erős felfutás, ami nem lenne jó hír az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének szempontjából.

Három forgatókönyv lehetséges: a jó, a rossz és a csúf – fogalmazott Oroszi Beatrix. Ha a reprodukciós rátát sikerül 1,2 értéken megtartani, a maszk, és minden egyéb óvintézkedés nélkül lapos maradhat a járványgörbe, különösen, ha sikerül a lakosság szélesebb körét alapimmunizálni, illetve a booster oltás felvételére ösztönözni.

A rossz forgatókönyv akkor következhet be, ha nem sikerül mérsékelni az ország egyes régiói között tapasztalható különbséget az átoltottságban. A szezonális hatások, a zárt térben tartott rendezvények ugyancsak a reprodukciós szám gyors növekedését eredményezhetik, és ha a kockázati csoport védelme nem elegendő, a halálesetek száma is magas lesz. A járvány elnyújtott platózása kimeríti az egészségügyi ellátórendszer tartalékait. Bár lezárásokra még eszerint a forgatókönyv szerint sincs szükség, de az időben bevezetett maszk-, és védettségi igazolvány használat mellett az R érték uralható, a járványgörbe mérsékelhető.

A csúf forgatókönyv szerint a járvány súlyos pusztításokat okozhat a hátrányos helyzetű régiókban, ahol a populáció jelentős része védtelen, és a lakosság általános egészségügyi állapota is rosszabb. Egy új, a deltánál is „fittebb” vírusvariáns megjelenése, vagy a Coviddal párhuzamosan zajló influenzajárvány tovább tetézheti a súlyos helyzetet – vázolta a lehetőségeket a szakember.

A védekezést addig kell folytatni, amíg a pandémia jelen van, csupán a védőoltásra alapozni nem jó stratégia – jegyezte meg Oroszi Beatrix. Bár kritikus fontosságú az átoltottság növelése, de amíg az nem haladja meg a 80 százalékot, el kell fogadni a maszkhasználatot és az egyéni védekezés egyéb eszközeit. Ezek ugyanis a gazdaságot nem veszélyeztetik, viszont emberéleteket menthetnek a negyedik hullámban is. A szakember úgy vélte, a jövőben is számítani kell arra, hogy szezonálisan újra és újra megjelenik a koronavírus-járvány, majd mérsékelt, vagy alacsony epidémiákkal véget ér.

Az egészségügy le fogja küzdeni azt a terhelést, amit a Covid-betegek ellátása jelent, a koronavírus-járvány pedig akkor is eltűnik, mint a spanyolnátha – igaz, több szenvedés és áldozat árán –, ha a lakosság 40 százaléka oltatlan – tette hozzá Barcs István, az IME szaklap infekciókontroll rovatának szerkesztője, a konferencia főszervezője.

Jakab Zsuzsanna: Világszerte fel kell készülni az újabb hullámokra

A koronavírus-járvány akut szakaszát a jövő év második felében sikerül lezárnunk, de csak akkor, ha elérjük a globális vakcina-egyenlőséget – mondta előadásában Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezérigazgató-helyettese. Bár a világ számos országban időlegesen sikerült ellenőrzés alá vonni a vírust, ám a járványügyi intézkedések túl korai visszavonása, vagy a tömegrendezvények engedélyezése, a társadalmi mobilitás újraindulása nyomán újabb hullámokban üti fel a fejét a kór. Aggodalomra adnak okot az újabb és újabb vírusvariánsok is, amelyek közül a most uralkodó delta mellett a lambda és a mű az, amelyet folyamatosan figyel és értékel a WHO.

Ma már robosztus adatok igazolják, hogy az oltások mérséklik a súlyos megbetegedések és a halálozások számát és a koronavírus terjedését, ám nagy átoltottság mellet sem minden esetben sikerül egy alá vinni a Sars-CoV-2 reprodukciós rátáját, hiszen nem védi ki a fertőzést. Így a járvány a fogékony csoportok körében folytatódik majd.

A vakcináció és a járványügyi intézkedések együttes alkalmazása szükséges Jakab Zsuzsanna szerint is, átfogó infekciókontroll programok mellett.

Magyarországon az oltásokkal kapcsolatos kommunikáció nagyon jó – fogalmazott a WHO vezérigazgató-helyettese, ugyanakkor azt javasolta, hogy az ország elszigetelt területein oltóbuszok segítségével oldják meg a minél szélesebb körű immunizálást.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink