2022-ben valamelyest visszaesett a kórházak által bejelentett, az intézményeken belül keletkezett fertőzéses megbetegedések száma, írja a Telex.

Néhány hónapja működik az a munkacsoport, amelynek feladata az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések visszaszorítása, hangzott el sajtóbeszélgetésen, ahol az is kiderült, ez a csapat készíti az infekciókontroll és antibiotikum stratégiát.

A kormány mindent elkövet azért, hogy eltitkolják a betegek, sőt még az egészségügyben dolgozók elől is, hogy mennyire súlyos a helyzet, írja a Direkt36.

A kórházi fertőzések mellett az NNGYK átszervezéséről és az alapellátás átalakításának lépéseiről is szó esett az Infekciókontroll és betegbiztonság konferencián.

Nagy valószínűséggel már nem Kásler Miklós lesz az, aki megoldja a hazai betegellátást évek óta nyomasztó kórházi fertőzések problémakörét, ám az ágazat vélhetően új vezetésének legalább az őszinte szembenézést fel kellene vállalnia.

A minőségbiztosítási rendszer megújításáról és az ágazati informatikai rendszerek fejlesztéséről tartottak konszenzuskonferenciát immár harmadik alkalommal a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ).

Van olyan intézmény, ahol kétszer annyi nosocomiális infekciót okoztak egyes kórokozók a koronavírus-járvány időszakában, mint korábban. Valószínűleg ez országosan is jellemző lehet, de hivatalos adat egyelőre nincs.

Sokak gyanúja látszott igazolódni a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) csütörtöki konferenciáján: az egészségügyért felelős államtitkárság helyett az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szabja meg az egészségpolitika irányait.

Hiányoznak a népegészségügy eszközei, korlátozottak az erőforrásai, nincs adatfelvétel és monitoring, miközben tovább romlik a lakosság egészségi állapota.

A kormány számos szakmapolitikai kérdést akar politikai eszközökkel megoldani, azonban Sinkó Eszter egészségügyi rendszerelemző szerint erősen kétséges, hogy a most bevetett módszerek az elvárt eredményre vezetnek majd.