Nagy valószínűséggel már nem Kásler Miklós lesz az, aki megoldja a hazai betegellátást évek óta nyomasztó kórházi fertőzések problémakörét, ám az ágazat vélhetően új vezetésének legalább az őszinte szembenézést fel kellene vállalnia.

A minőségbiztosítási rendszer megújításáról és az ágazati informatikai rendszerek fejlesztéséről tartottak konszenzuskonferenciát immár harmadik alkalommal a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ).

Van olyan intézmény, ahol kétszer annyi nosocomiális infekciót okoztak egyes kórokozók a koronavírus-járvány időszakában, mint korábban. Valószínűleg ez országosan is jellemző lehet, de hivatalos adat egyelőre nincs.

Sokak gyanúja látszott igazolódni a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) csütörtöki konferenciáján: az egészségügyért felelős államtitkárság helyett az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szabja meg az egészségpolitika irányait.

Hiányoznak a népegészségügy eszközei, korlátozottak az erőforrásai, nincs adatfelvétel és monitoring, miközben tovább romlik a lakosság egészségi állapota.

A kormány számos szakmapolitikai kérdést akar politikai eszközökkel megoldani, azonban Sinkó Eszter egészségügyi rendszerelemző szerint erősen kétséges, hogy a most bevetett módszerek az elvárt eredményre vezetnek majd.

Hogy valóban a gyógyulás útjára lépett-e az egészségügy, avagy a nagybeteggel igyekeznek elhitetni, hogy van még remény, azt nehezen lehetett eldönteni a Nézőpont Intézet immár ötödik alkalommal megrendezett egészségügyi konferenciáján.

A létszámstop csak a közigazgatási intézményekre vonatkozik, a kórházak esetében nincs ilyen – hangzott el a 147. Kormányinfón.

Hétfőn megjelent a kórházi fertőzésekről szóló 2018-as összefoglaló jelentés – vette észre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

Ismét késik a tavalyi kórházi fertőzéseket összesítő NNSR-jelentés, és még mindig csak készül az országos infekciókontroll és antimikróbiális rezisztenciacsökkentő program, bár már tavaly decemberben is véglegesítésre és végrehajtásra várt.