Gyors változásokat sürget a Kórházszövetség

– Beteg mindig lesz, az egészségügyre pedig szükség lesz, mint ahogyan azokra az ellátókra is, akik a kongresszuson tanácskoznak – hívta fel a figyelmet nyitóbeszédében dr. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Az idei kongresszus az aktuális finanszírozási kérdések mellett kiemelten foglalkozott az egészségügyi intézmények kommunikációjával, valamint a betegbiztonsági kérdésekkel is.

Habis László, Eger polgármestere vendéglátóként köszöntötte a kongresszus résztvevőit. A polgármester szerint Eger a szőlő és a bor, a termálvizek városa mellett egyre inkább a konferenciák városává is válik, hiszen egyre több szakma tartja Egerben éves kongresszusát. Ezért külön öröm a város számára, hogy a kórházszövetség néhány év után visszatért Egerbe, a kellemes, jó hangulatú kisvárosba.

Sós Tamás, a Heves Megyei közgyűlés elnöke úgy vélte, hogy nem lenne hiteles, ha nem mondana néhány mondatot az egri Markhot Ferenc Kórházról – ám nem szeretett volna túl sokat mondani. A kongresszus résztvevőit köszöntve, nagy jelentőségűnek tartva a szövetség elemző munkáját és megnyilatkozásait, úgy vélte, hogy a gyógyító munka részvevői és önkormányzatok egy hajóban eveznek. Közös érdek, hogy az egészségügy feltételrendszerét képesek legyenek gyorsan és hatékonyan javítani. A megyei közgyűlés elnöke kiemelte, hogy az egri helyzet nem csupán az egri Markhot Ferenc Kórházról és a működtető cégről szól, hanem az egészségügyről, az egészségügy ellentmondásairól, az orvosok túlterheltségéről és problémáiról is szól.

Az egri helyzet valóban tematizálta a kongresszust: a kiállítói standokon a háttérbeszélgetések arról szóltak, hogy vajon mikor kapnak márciusi fizetést a környék bajban lévő kórházainak dolgozói, és náluk miből lesz otthon húsvéti sonka.

– Amit a Magyar Kórházszövetség előre jelzett, az bekövetkezett – vélte Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke a szövetség egri kongresszusának második napján, elnöktársaival, Varga Ferenccel és Golub Ivánnal tartott sajtótájékoztatón.

A veszprémi megyei kórház főigazgatója szerint az, hogy egy intézménycsoport csődvédelmet kért, mutatja, hogy ami az egészségügyi intézmények esetében eddig elképzelhetetlen volt, bekövetkezett. A számok egyértelművé teszik, hogy ez a bizonyos cégcsoport a jéghegy csúcsa. Nyilvánvaló, hogy ők több szempontból hátrányból indultak, de ha a folyamatba nem avatkozunk be, csak idő kérdése, hogy mikor szembesülnek hasonló problémával további intézmények.

– Vagy elkezdjük a struktúraátalakítást, vagy felvállaljuk a szolgáltatási csomag csökkentését, vagy hozzájárulunk ahhoz, hogy a minőség csökkenjen, ami nyilvánvalóan a legborzasztóbb lépés, vagy mind a három egyszerre spontán módon be fog következni – jelezte Rácz Jenő.

– A struktúra magától szűkül, például azért, mert egyes intézmények elvesztik működési engedélyüket vagy működőképességüket, illetve spontánul szűkül a szolgáltatási csomag, például azzal, hogy a várólisták egyre hosszabbak lesznek, illetve spontán módon szűkül a minőség. Ahhoz, hogy a Magyar Kórházszövetség állásfoglalásában leírtak megfelelően alátámasztottak legyenek, a szövetség kórházai körében felmérést végzett arról, hogy a finanszírozási változások hogyan képezhetőek le az egyes kórházak vonatkozásában.

A felmérés alapján a kórházak 4–10 százalék közötti likviditási pozícióromlással számolnak. A válaszadó több mint 70 kórház becslése szerint átlagosan 7,8 százalékos bevételkiesés éri az intézményeket az elmúlt évi finanszírozáshoz képest. Ez alapvetően a következő tételekből tevődik össze:

– a tavalyi ötszázalékos béremelés fedezetének idei hiánya, mert ez tavaly külön csatornákon keresztül érkezett az intézményekhez;

– az április elsején érvénybe lépett finanszírozási változások, ennek következménye az intézmények részére azonos teljesítmény mellett nagyjából szintén ötszázalékos bevételkiesést eredményez;

– az elmúlt év végén 22 milliárd forintnyi kasszamaradványt osztottak szét az intézmények között, és nagyon sok kórház esetében a fizetési nehézségek kiküszöbölésében éppen ez az összeg segített;

– azoknál az intézményeknél, amelyek gazdasági társaságként, illetve egyházi intézmények, illetve kiszervezett formában működnek, a 13. havi bér kompenzációjára jutatott pénzeszközök szintén nem állnak rendelkezésre.

Rácz Jenő szerint kevesebb pénzből nem lehet ugyanazt a szolgáltatást nyújtani. Kevesebb pénzből a kórházak kevesebb, rosszabb minőségű szolgáltatást képesek nyújtani. Ahogyan az állásfoglalásban is megfogalmazták: ez nem az intézményi dolgozók és az intézmények menedzsmentjének felelőssége.

Zöldi Péter, Kórház