Az „okos megoldások” forradalmasítják az orvos-beteg viszonyt (BŐVÍTVE: dns-diagnosztika, kockázati tőke...)

Sem az orvosok, sem a döntéshozók nem tudják megállítani a technika fejlődését, azonban a változásokat a társadalom és a betegek ki fogják kényszeríteni, csupán az a kérdés, hogy az ebben rejlő lehetőségeket kihasználja-e a gyógyítás – mondta dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület (FME) szerdai, budapesti konferenciáján. A technológia megoldást kínál az egészségügy kihívásaira, legyen szó akár a szakemberek, a pénz, vagy a bizalom hiányáról. Ehhez azonban az egészségügy valamennyi szereplőjének, úgy az orvosnak, mint a betegnek, de még a kutatóknak is proaktívvá kell válniuk. Igény jelentkezik arra, hogy az egészség menedzselésére használjuk a technológiát, azonban az orvosok közül sokan még most is elefántcsonttoronyban dolgoznak, és kevéssé használják ki az informatikában rejlő lehetőségeket. Így van ez a döntéstámogató rendszerekkel is, amelyektől a doktorok sokasága ódzkodik, pedig segítségükkel 23 millió tanulmány, az orvosi könyvek tartalma érhető el egy időben, amelyek az adott beteg leleteivel, eredményeivel összevetve, segíthetnék az orvost a legmegfelelőbb terápia kiválasztásában. Meskó szerint a technológia, az interneten elérhető információk sokasága alapvető változást hoz az orvos-beteg viszonyban, így a gyógyítás az egyszemélyes döntéshozatal helyett a partneri kapcsolaton alapul majd.

Nem lesz ez másként a gyógyszeripar tekintetében sem, hiszen a gyógyítás megújítása elválaszthatatlan az innovatív készítmények gyártásától. Erről már dr. Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szólt, aki hangsúlyozta: a digitális technika fejlődésétől sem az egészségügy, sem a gyógyszeripar nem tudja függetleníteni magát. A személyre szabott gyógyszeres terápiák, az informatika segítségével kialakított adatbázisok tartalmának használata új lehetőségeket nyit, és alapvető változásokat hoz. A betegek nem csak a kórokról, hanem az azok gyógyítására szolgáló gyógyszerekről is minden információt elérnek, így elvárásaik is megváltoznak.

Míg korábban a gyógyszeripar elsődleges célszemélye a receptet felíró orvos volt, mára a beteg került a figyelem fókuszába. A jövő gyógyszerkutatásában olyan szereplők is felbukkannak, amelyek korábban nem tartoztak ide, így a gyártók a jövő tervezésében nagymértékben támaszkodnak a hálózatkutatások eredményeire. Az új szereplők együttműködése javíthatja a és bővítheti az egészségügyi ellátást – vélekedett dr. Majorosi Emese, az AbbVie kommunikációs vezetője. Az innovatív betegtámogató programoknak köszönhetően az orvosok olyan információkhoz juthatnak pácienseik gyógyításakor, amelyek eddig nem voltak elérhetőek. Különösen a krónikus betegségek esetén lehet nagy szerepük azoknak az alkalmazásoknak, mobil applikációknak, amelyek lehetővé teszik valamennyi, a két a két orvos-beteg találkozó között történt esemény rögzításét, így ha szükséges, módosítható a terápia. Nem csupán az orvosi döntéseket, de a beteg terápiás együttműködését is javíthatja az infotechnológia – jegyezte meg előadásában Gyarmati Gábor, a Szinapszis csoport tulajdonos-cégvezetője. A kutatások egyelőre igen rossz adherenciát igazolnak, a betegek negyede el sem kezdi szedni a gyógyszereket, amelyeket az orvosa rendel, 53 százalékok pedig bevallja, problémát okoz neki a készítmények rendszeres használata.

Mindeközben a hétmilliárd internethasználó igen magas arányban keres fel egészségügyi portálokat, közülük 500 millió egészséghez kapcsolódó applikációkat is letölt mobiltelefonjára, és az orvosok harmada javasolja betegportál használatát pácienseinek. Mindez nagymértékben növelte a lakosság egészségügyi műveltségét; egy felmérésben a megkérdezettek 70 százaléka vallott úgy, hogy az internet használatával megváltozott a hozzáállása az egészséghez. Ennek köszönhetően a páciensek elvárják, hogy az orvos partnerként kezelje őket a terápiában, és részesei lehessenek saját gyógyításuknak. Nemcsak a betegek, hanem az orvostanhallgatók is mást várnak az oktatóiktól és az egészségpolitikától – derült ki dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnökének előadásából, aki egy korábbi felmérésükre hivatkozva azt mondta, a medikusok az elméleti képzéssel elégedettek, azonban a gyakorlati oktatásban továbbra is sok hiányosságot találnak. Bár az országszerte szaporodó skill-laborok lehetővé teszik, hogy ne a betegeken kelljen elsajátítani a gyógyításhoz szükséges készségeket, sok rezidens még most is úgy érzi, hogy magára hagyják, amikor elkezdi a gyakorlati képzést.

A betegirányításban is

Az új, és esetleg szokatlannak tűnő szereplők nem csak a gyógyszeripari kutatásokban, hanem a jövő egészségügyében is meghatározóak lehetnek, így például azok az informatikusok, akik a különféle intelligens eszközök beállításával, fejlesztésével foglalkoznak. Dr. Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász úgy vélte, a jog nem fejlődik olyan gyorsan mint a tudomány és az infotechnológia, azonban nem hátráltathatja a beteg gyógyulását az, hogy nem adottak a terápia alkalmazásának feltételei. A szakember szerint az egészségügy szabályozása számos területen változni fog a jövőben hazánkban is. Nem csupán azért, mert az Európai Unió jó néhány, ide vonatkozó közös rendelkezését ratifikálnunk kell, hanem azért is, mert azt a technológia fejlődése kikényszeríti ezt. Így rendezni kell a szerződéses viszonyokat, különösen a személyes adatok kezelésének tekintetében, mert a beteg már nem csak a szakellátóval áll majd kapcsolatban, hanem az eHealth, vagy mHealth eszközöket forgalmazó cégekkel is. Bár az adatvédelem fontos, de nem hátráltathatja a tudomány fejlődését azzal, hogy a rendelkezésre álló hatalmas adathalmazt ne használjuk ki a fejlesztésekre – mondta a szakjogász.

Triázsra felfűzhető informatikai rendszert alakítottak ki az elmúlt évben a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán, amely a beérkezéstől az elbocsátásig követi a páciens útját – számolt be az SBO vezetője. Tudnivalókkal nem csak a betegeket látja el egy applikáción keresztül, amely segítségével többek között azt is tudhatják, mennyit kell várakozniuk az ellátásra az SBO-n, ahol nem az érkezési sorrend, hanem a beérkező páciensek állapota határozza meg a várakozási időt. Az orvos nyomon követheti az ellátottak vizsgálatait, sőt, lehetőség van ezek sorrendjének alakítására is, aszerint, hogy melyik diagnosztikai, vagy képalkotó ellátásra várnak többen, vagy kevesebben. Mindez a tapasztalatok szerint jelentősen mérsékli a várakozó páciensek frusztráltságát.

BŐVÍTÉS (2015.04.30. 06:56):

Az USA-ban rutin – nálunk még nem az

2008-ban a fejlett világban minden negyedik ember halálát rosszindulatú daganat okozta, 2013-ben pedig ugyanez a betegség vezető halálokká lépett elő Hollandiában, Dániában és Ausztráliában. Ennek egyébként, tudták meg a résztvevők dr. Peták Istvántól, a Semmelweis Egyetem és az MTA patobiokémiai munkacsoportjának jelátviteli gyógyszerkutatással foglalkozó munkatársától nem a rákos megbetegedések növekedése az oka, hanem a korábban első helyen álló kardiovaszkuláris megbetegedések számának jelentős csökkenése.   A tudomány és a technika azonban igyekszik kicsit optimistább jövőt rajzolni az emberek elé.

Az elmúlt tíz esztendőben például azonosították azokat a géneket, amelyek a daganatokban eltérést mutatnak. Jelenleg 547 ilyen gént ismerünk, s ezek száma már vélhetően nem emelkedik drámain tovább, mivel a humán genom zárt doboz, s egy új gén kialakulásához évmilliók kellenek. Ismerünk tehát 547 gént, amelyek elváltozása daganatot okozhat, problémát jelent viszont, hogy ezekben összesen 2,1 millió különböző mutációt találtak. E nem épp kedvező hírrel szemben eredményként könyvelhető el, hogy a gyógyszeripar jelentős munkával, több hatóanyagot fejlesztett ki e célpontok ellen. Ezek közül több mint 40 már klinikai forgalomba került, s több mint 200 fejlesztés alatt áll.

A célzott kezelés lényege a megfelelő gyógyszer összepárosítása a megfelelő molekuláris elváltozással – amennyiben sikerült kimutatni a betegben azt a génhibát, ami a daganatot okozza  –, s így látványos eredmények érhetők el. De nincs minden egyes genetikai elváltozásra hatásos ellenszer, a kérdés tehát az, miként lehet kiválasztani azokat a betegeket, akiknél eredménnyel alkalmazható az adott célzott terápia. Ehhez kellenek a molekuláris diagnosztikai módszerek, amelyek területén hatalmas fejlődés zajlott le az elmúlt években. Az új generációs szekvenálókkal ugyanis már akár több százezer, vagy több millió DNS-szakasz párhuzamos vizsgálata válik lehetővé. Az így keletkező rengeteg adat kezelésére igyekeznek egy olyan informatikai megoldást adni az onkológusoknak, patológusoknak, genetikusoknak, amelynek segítségével egy gombnyomással elemezni tudják, hogy a 2,1 millió mutációból az épp vizsgált betegben előforduló elváltozás melyik hatóanyaggal van kapcsolatban.

Miközben az Egyesült Államokban a daganatos esetek molekuláris profilvizsgálata kezd a diagnosztikai eljárás részévé válni, hiszen 300-500 gént rutinszerűen megvizsgálnak minden rákos betegnél, Magyarországon még nem ez a helyzet. Igaz, egyes gének vizsgálata már bekerült a közellátásba, a magánszektorban azonban egy-egy gén vizsgálata 50-60 ezer, míg a sokgénes diagnosztika 500-600 ezer forintba kerül. Peták István szerint azonban nem is ez, hanem a gyógyszerek költsége a legnagyobb akadály, hiszen akad olyan frissen törzskönyvezet készítmény, amelynek ára havi 10 ezer dollár. Ilyen költségek mellett különösen fontos a molekuláris vizsgálat, vagyis hogy olyan beteghez jusson el a gyógyszer, akinek esetében valóban hatásos.

A beteg elődiagnózissal érkezik

Az igencsak összetett orvos-beteg viszonyban sokféle, szenzitív adat kerül szóba, amelynek közléséhez, megvitatásához személyes kapcsolatra van szükség. Hasonlóan fontos szempont az orvos hitelessége, hiszen ő az információ forrása. De mindez valóban így van a XXI. század elején? – tette fel a kérdést  dr. Purebl György, az SE Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Az orvosok hitelessége például a vizsgálódások szerint alaposan erodálódott napjainkra. Személyes tájékoztatóként, információ forrásként is leértékelte őket az internet. Egy személyes beszélgetés során – mint ezt vizsgálódások bizonyítják – a szorongó betegek legfeljebb két információt képesek megjegyezni, a betegtájékoztatók döntő többsége pedig általában a kukában végzi. Otthon viszont, nyugodt körülmények között, órákat kutakodhatnak – s ezt jószerivel meg is teszik – az interneten.

A betegek jelentős része Purebl doktor tapasztalata szerint elődiagnózissal érkezik. A legdurvább esete elmondása szerint az volt, amikor a beteg az első kérdésére közölte: Doktor úr, az én esetemban a szerotonin teória megbukott. Ami pedig a szenzitív adatokat illeti, a tapasztalat azt mutatja, a fiatalabb generáció egész mást tart intim, nem közösségi oldalakon kiteregetendő információnak magáról, mint azt a 40+ generáció gondolja. Persze nagy a veszély,  – mint ezt egy fiatal, végül inkább az öngyilkosságot vállaló fiatal lány példája mutatta –, hogy a bizalmas információ megjelentetése után trollok támadják meg az illetőt.

Az interneten bóklászó betegeknek viszont számolniuk kell azzal is, hogy a neten található információk 80 százaléka teljesesen értéktelen. Nem azért, mert hülyeség, szögezte le az előadó, hanem azért, mert elavult. S mivel nem szakemberek, nem tudják elkülöníteni az adekvát információt attól, ami már nem az. Az orvosoknak épp e téren jut fontos szerep, ők ugyanis tudják, melyek a valid információk, segíthetnek betegeiknek eltalálni ezekre az oldalakra. Az előadás során a pszichiátria területéről hozott példák persze sajátosak, pszichiátriai kezelést ugyanis – bizonyos meghatározott esetekben – lehet e-terápiaként folytatni. Kiderült ugyanis, hogy a terápia hatásosságát alapvetően nem az határozza meg, hogy a kezelés interneten vagy személyesen zajlik, hanem a beteg motivációja.

Nem a pénz, a kapcsolat fontos

A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület elnöke, mintha fiatal kora ellenére ismerné a régi történetet, miszerint az apa egyik fiát orvosnak, másikat állatorvosnak adta, mondván, beteg ember és beteg állat mindig lesz. Mint kiderült e logika még ma is működik a kockázati tőke befektetéseknél. Zsembery Leventétől például megtudhatták a konferencia résztvevői, hogy a befektetők azért szeretik a biotechnológiát, mert az élettani folyamatok nemigen változnak, nem úgy, mint az informatika világa, ahol elég egyetlen új ötlet, s máris romba dől a korábbi befektetéssel kapcsolatos összes  pénzügyi remény.  „Beszállunk – menedzseljük a céget – kiszállunk.” Nagyjából ez a tevékenységük lényege, az átfutási idő pedig 3-8 év. Vagyis ezt követően eladják a befektetésükért a cégben kapott résztulajdonukat. Tíz ötletből egyébként egy hoz profitot, s mint kiderült az innováció nem elég, tudományos ember ne akarjon ügyvezetni is, s hogy a befektető nem akkor fél, amikor az általa pénzelt cégnek van, hanem akkor, amikor nincs piaci versenytársa. Ez utóbbi oka ugyanis az lehet, hogy a fejlesztés alatt álló terméknek nincs is piaca. Ám a pénznél sokkal fontosabb a kapcsolati tőke, az, hogy ki mindenki szerepel a telefonkönyvében, mert ezzel fontos ajtókat lehet megnyitni…