hirdetés
2019. július. 18., csütörtök - Frigyes.
hirdetés

Év végén jöhetnek a regiszterek

Hol tartunk a krónikus betegségek menedzselésében?

Bár a szakemberek felkészültek, jelenleg csupán modellek szintjén alkalmaznak hazánkban a krónikus betegségek menedzseléséhez szükséges telemedicina rendszereket. Az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér év végére tervezett indulásával az ágazatnak viszont lehetősége nyílhat arra, hogy a „közösbe illessze” ezeket a rendszereket, miként arra is, hogy a különféle orvosi szakmák elkészítsék saját regisztereiket.

hirdetés

A téma fontosságát jelzi, hogy a krónikus, nem fertőző betegségek, azaz a kardiovaszkuláris, tumoros és légzőszervi betegségek, valamint a diabétesz Európában évente mintegy 38 millió halálesetet követelnek, melyek nagy része a fejletlenebb régiókban fordul elő. A szakemberek 2010 és 2020 között e kórok számának további mintegy 15 százalékos növekedését várják, ami jelentős kiadást is jelent. Az Európai Unióban az egészségügyi kiadások mintegy 80 százaléka krónikus betegségek kezelésére megy el. A halálozások 36 százalékát adó kardiovaszkuláris megbetegedések listáját Magyarország vezeti; 1999 és 2010 között körülbelül megduplázódott a magas vérnyomással és cukorbetegséggel kezeltek száma; e betegségekre többszáz milliárdot költünk.

Mindez az Uzsoki Utcai Kórházban péntek délután megrendezett tudományos ülésen hanzott el, amelyet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztálya, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság és az Uzsoki Utcai Kórház közösen szervezett, lehetőséget biztosítva arra is, hogy az érdeklődők web-közvetítésként hallgathassanak bele a klinikai igényeket, technikai és gazdasági lehetőségeket egyaránt vizsgáló előadásokba.További gond az évi 120-130 millió orvos-beteg találkozás, s mint arra Ficzere Andrea, az Uzsoki főigazgató főorvosa felhívta a figyelmet, ezek egy része felesleges – amennyiben kiválthatják azokat más módszerek. A főigazgató véleménye szerint az egészségtudatos magatartás kialakítása mellett a finanszírozási, a humánerőforrás gondok megoldására és a struktúra átalakítására is szükség lenne.

Ficzere Andrea régóta hisz a telemedicinában – jelezte újfent, azt is hangsúlyozva: ezek a rendszerek eleinte lehetnek drágák, hosszabb távon azonban olcsóbbak, országos szinten is. A megfelelő gazdasági modell és jogi szabályozás mellett azonban szemléletváltásra is szükség lesz. Az Uzsokiban vannak kutatások, projektek, melyeket be fognak vezetni, egyelőre azonban kérdéses a fenntarthatóságuk. A betegek várhatóan hajlandóak néhány ezer forintos díjat fizetni egy-egy otthoni betegmonitorozó rendszer használatáért, ám a betegség akut fázisában ennek költségeit Ficzere Andrea szerint be lehetne/kellene építeni a finanszírozásba.

Az intézeti lehetőségekről szólva Nagy András Csaba egyebek között  arra hívta fel a figyelmet, hogy a diabéteszesek, hipertóniások gondozását segítő CarDiabCare, az iskolákba, munkahelyekre is eljutó Komplex Prevenciós, onkológiai vagy rizikó programjukban lehetőséget kívánnak adni arra, hogy ne csak a kezeltjeik, hanem bármely zuglói lakos feltölthesse a rendszerbe saját adatait. Mindez csökkenti az orvos-beteg találkozások számát, növeli a betegtudatosságot, s egyebek között segít a szövődmények megelőzésében is.

A telemedicina-lehetőségeket sorolta mások mellett a Veszprémben magánpraxist folytató Vándorfi Győző, a Vanderlich Egészségcentum ügyvezetője és Egerszegi Sándor, az Uzsoki tüdőbelgyógyászatának vezető főorvosa is, felemlítve a többi közt az e-beteg és az e-orvos megjelenését, az okostelefonok térhódítását és az IT-fejlesztéseket. Szóba jöhet ma már elektronikus vércukor-, testsúly-, EKG- vagy mozgásmonitorozás, ám annak ellenére, hogy a betegedukációra nagy hangsúlyt kellene fektetni, ma még ott tartunk, hogy az egészségbiztosító egyszer biztosít ingyen a diabéteszesnek diéta-oktatást. Hiányoznak a távlatos elképzelések, a fejlesztések nincsenek összahangban, és sokszor vannak kommunikációs nehézségek is a mérnöki és az orvosi szakma között.

Nő az emberek élettartama, nő a betegek száma és a betegségek terhe, az ellátószemélyzet létszáma és az informatikai eszközök ára ugyanakkor csökken, ami a telemedicina rendszerek alkalmazása felé vezet – hangsúlyozták a tudományos ülésen az orvosok. Mint elhangzott, sokat segítene az e-recept, az intelligens betegkártya, a Big Data-ként ismert nagy adathalmazok adatbányászata. A betegek feltehetően szívesen vennék ezeket a rendszereket, mert időt, utazási költséget is megtakaríthatnának, ám az informatikusok arra is figyelmeztetnek, hogy azért a telemedicina sem csodaszer. Akkor is szükséges az orvos-beteg közötti kommunikáció, legfeljebb más(lesz) az interakció, máskor, más módon, skype-on, mailben, stb. történik a konzultáció...

A szakemberek felkészültek, mindmáig azonban csupán pilot-szinten léteznek ezek a projektek – a kérdés az, mikor éri el mindez a döntéshozók (és a finanszírozó) ingerküszöbét. Szegeden például 32 miniprojekt fut néhány éve, s ezek közül 6-7 el is jutott a megvalósulásközeli állapotba, de vannak fejlesztések a Pannon és az Óbudai Egyetemen, és megjelenik a krónikus betegségmenedzsment egyes kormányzati uniós vagy svájci finanszírozású projektben is. S hogy ezek a ma még elszigetelt, krónikus betegségmenedzsment rendszerek miként illeszkedhetnek a nagy egészbe?

Várhatóan az idei év végén indulhat el a nagy ágazati projektek közül az Egységes Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér, amely leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az intézmények ágazati szinten egységesített központi szolgáltatásokat vehetnek igénybe, egységes lesz az adatszolgáltatás, az elérési felület. E rendszerrel kapcsolatban sokan kihívásként, veszélyként értékelik azt a lehetőséget, ha a rendszer nyílt platform marad, azaz befogadja például  a K+F projekteket, az új megoldásokat. Lényegében ide kapcsolódhatnak a krónikus betegségmenedzsment rendszerek is – jelezte a többi közt  Horváth Lajos, a  Budai Irgalmasrendi Kórház Informatika osztályvezetője, aki azt is elmondta: a rendszer egyik szolgáltatása lesz az ágazati regisztermotor, amelynek segítségével az orvosi szakmák megteremthetik majd saját regisztereiket. A rendszer központi üzemeltetésű, de egymástól függetlenül kezelhető, az azonban még kérdés, hogy miként kaphatják vissza a felhasználók saját adataikat. A feldolgozásnál nem jelen(het)nek meg taj-hoz kötött adatok. A jelenlegi elképzelések szerint adatvédelmi okokból a regiszterekben pszeudonim módon (egy külön kóddal) tárolják majd az információkat, melyek gondozási célú felhasználása csak a beteg beleegyezésével lehetséges.

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink