hirdetés
2018. október. 22., hétfő - Előd.
hirdetés

Az alapvető jogok biztosa a lelki egészség világnapjáról

1992 óta minden évben október 10-én ünnepeljük a közegészségügy sajátos részterületének, a lelki egészségvédelemnek a napját.

hirdetés

Az állampolgárok testi-lelki jólléte, azaz a mentálhigiéné fogalmának kialakulása az 1900-as évek elejére tehető Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. E fogalmon napjainkban nem a betegség hiányát értjük és nem is a pszichiátriai és pszichoterápiás gondozás egy speciális módszerét, hanem a mentális és szociális jóllétet, a mindennapi élethez és a sikeres életvezetéshez szükséges általános egészségi állapotot, az egyének és közösségek fizikai és lelki teherbíró képességét és az ehhez szükséges készségek fejlesztését. A lelki egészségvédelem tehát az egész társadalomra hatással van. Gondozást és megelőzést egyaránt biztosító intézményrendszere ma Magyarországon az Egészségfejlesztési Irodák hálózatán keresztül érhető el, ami különösen a kistelepülésen élők szociális és egészségügyi problémáinak feltérképezésében bizonyulhat úttörő jelentőségűnek.

Magyarországon több szociológiai kutatás is kimutatta, hogy a nehéz élethelyzetben élő társadalmi csoportok tagjainak testi-lelki egészségi állapota elmarad a jobb körülmények között élőkétől, ami különösen a rossz érdekérvényesítő képességük miatt hátrányos helyzetben levő, sérülékeny és kiszolgáltatott csoportok esetében jelent súlyos problémát.

Az alapvető jogok biztosa a tevékenységének kereteit meghatározó törvény betűjének és szellemiségének megfelelően megkülönböztetett figyelmet fordít a különösen veszélyeztetett csoportok jogainak védelmére.
Székely László alapjogi biztos, miként hivatali elődei is, a hazai pszichiátriai ellátást vizsgáló jelentéseiben hangsúlyozta, hogy a beteg, egészségügyi ellátásra szoruló személyek e helyzetüknél fogva eleve kiszolgáltatott, nem egy esetben alárendelt helyzetben vannak az egészségügyi intézményekkel szemben, így a jogaik különösen sérülékenyek. Mindebből következően az államtól nemcsak az egészségügyi intézményrendszer fenntartása és működtetése várható el; alkotmányos kötelezettsége kiterjed az egészségügyi ellátásra szoruló személyek alapvető jogainak védelmére is. Az ombudsman több alkalommal is felhívta a figyelmet, hogy ezek az állampolgárok állapotukból fakadóan kevésbé tudnak önállóan élni a jogaikkal, ezért indokolt, hogy esetükben támogatással érvényesüljön az egyenlő esélyű hozzáférés elve az egészségügyi szolgáltatások megszervezése, így a lelki egészség megőrzését célzó terápiás lehetőségek rendszerének kialakítása során is.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink