hirdetés
hirdetés
2017. szeptember. 24., vasárnap - Gellért, Mercédesz.
hirdetés

Alapellátás: mindent magára vállal az állam

Lehet, hogy csak márciusban, ám akkor visszamenőleges hatállyal, de mindenképpen 2015 minden hónapjára megkapják a háziorvosok és házi gyermekorvosok azt a 130 ezer forintot, amelyet a fix finanszírozás részeként, a kártyapénz fölött fizetnek ki a praxisoknak. Hasonló fix díj emeléssel kaphatják meg az asszisztencia bérköltségeit is 2016 januárjától.

hirdetés
Kapcsolódó cikkek

Míg Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár alig egy hónapja még arról beszélt, hogy a háziorvosi praxisok fenntartásának költségeit az önkormányzatoknak kell átvállalniuk, és jövő év első felében, éves költségvetésük ismeretében kell nyilatkozniuk arról, hogy tudják-e vállalni ezt, a kormány döntésének értelmében központilag osztják szét az Egészségbiztosítási Alap jövő évi, 10,5 milliárd forintos céltartalékát, kihagyva a helyhatóságokat érintő kört. A fix díjazás felhasználásáról szabadon dönthetnek a háziorvosok, az államtitkárság számításai szerint a 130 ezer forint a havi közüzemi költségekre, a takarításra, vagyonbiztosításra és kisebb javítások elvégzésére lesz elegendő, de ezen felül akár eszközbeszerzésre is költhetnek belőle a praxisok, bár az alapellátás eszközfejlesztésére a korábbiakhoz hasonlóan a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszak programjaiból is biztosítanának forrásokat.

A szakmai egyeztetéseken számos kérdés merült fel az ágazati szereplők részéről a 2016. január 1-jétől tervezett, a háziorvosi asszisztencia bérére vonatkozó döntéssel kapcsolatban is, amelyet eredetileg a fenntartási költségekhez hasonlóan terveztek megoldani. A szakmai szervezetek többek között azt firtatták, ha az alkalmazottak az önkormányzattól vagy az államtól kapják a fizetésüket, a munkáltatói jogok sem maradhatnak az orvosnál, ami az ellátás szempontjából számos kérdést vet fel. Felmerült az is, hogy az önkormányzatok csak közalkalmazotti státuszban tudnák foglalkoztatni az asszisztenseket, bértábla szerinti besorolásban, ami középfokú végzettség esetén kevesebb lehet, mint amit a háziorvosok most kifizetnek nekik. A vitákat megelőzendő döntött a kormány arról, hogy mint 2015-től a fenntartási költségek finanszírozására, úgy az alkalmazotti bérekre is fix díjat juttat majd a praxisoknak 2016-tól. A döntések hátterében az áll, hogy a háziorvosi kártyapénzből minél hamarabb és minél nagyobb összeg jusson az orvosi bérekre, hiszen az alapellátók kimaradtak a korábbi évek az ágazati fizetésemeléseiből. Ugyanakkor szeretnék a fiataloknak minél vonzóbbá tenni a pályát, amitől a háziorvosi korfa javulását, és a betöltetlen praxisok számának csökkenését várják.

Teljesülni látszik Zombor Gábor október végén tett ígérete, miszerint „várhatóan sikerül elérni, hogy a háziorvosoknak ne kelljen helyi iparűzési adót (HIPA) fizetniük”. A praxisok HIPA fizetési kötelezettségének eltörlése már az előző ciklusban is több ízben szóba került, ami egyes számítások szerint átlagosan legfeljebb háromszázezer forint kiesést jelent az önkormányzatoknak. A Parlamentben nemrégiben elfogadott, jövő évi adótörvényekben nem található ilyen módosítás, és Zombor már októberben arról beszélt, hogy „a kérés kormánytámogatást kapott”, lapunk úgy tudja, az alapellátási praxisok HIPA-kötelezettségének eltörlését is a tavaszi alapellátási koncepcióban kezdeményezi az államtitkárság. Egyébként néhány olyan önkormányzat már most is van, amely nem kér a háziorvosaitól, illetve azok vállalkozásaitól HIPÁ-t, azaz kiveszi őket az adóalanyok köréből.

A még formálódó alapellátási koncepció és a jövő év márciusára elkészülő alapellátási törvény számos egyéb kérdésre is választ ad majd. A koncepció nem csupán a háziorvosokra és házi gyermekorvosokra, hanem a házi fogorvosokra, iskolaorvosokra, védőnőkre, és adott esetben a foglalkozás-egészségügyi ellátókra is vonatkozik majd. „Kiemelt szükség van arra, hogy a védőnők összehangoltan és egységes elvek mentén dolgozzanak. Azt azonban az érintettekkel kell megvitatni, hogy a védőnői szolgálat strukturálisan, vagy szakmailag legyen-e egységes – nyilatkozta korábban az államtitkár. Információink szerint idén ősz elején az államtitkárság készített is egy hatástanulmányt a korábbi miniszteri biztos, Bábiné Szottfried Gabriella 2013-as országjárásának tapasztalatai alapján, aki megbízatása idején is arról beszélt, hogy indokolt lenne az egységes Nemzeti Védőnői Szolgálat (NVSZ) kialakítása. A MedicalOnline úgy tudja, a NVSZ megvalósítására az alapellátási koncepcióban szándék van, de a kérdéskör egyelőre politikai egyeztetés alatt áll.

Az alapellátási törvényben rendelkeznének majd többek között a háziorvosi praxisok és az önkormányzatok között kötetett feladatátvállalási szerződések egységesítéséről is. Bár az állam nagyobb terhet vállal, továbbra is az önkormányzatok felelőssége marad az alapellátás biztosítása, annál is inkább, mert ez az Alaptörvényben is így szerepel. Úgy tűnik, mind a szakma, mind a döntéshozó részéről egyértelmű a szándék a szakmai ellenőrzés visszaállítására, és a koncepció olyan ösztönzőket is tartalmaz majd, amelyek érdekeltté teszik a háziorvosokat a definitív ellátásra. Az alapellátási struktúra nem változik – döntött a kormány –, hiszen a kialakult rendszert orvosok és a betegek egyaránt megszokták, így inkább a működési költségek biztosításával kell segíteni a praxisokat.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink