hirdetés
2020. december. 05., szombat - Vilma.
hirdetés

A gyógynövényektől a kamarai tagságig

Mi lesz a hagyományos hazai gyógynövényiparral? Mi lesz a várólistán lévő betegekkel, ha az új egészségügyi salátatörvény elfogadásával megszűnik a passzív táppénz, ám ezzel párhuzamosan soron kívüli ellátást kívánnak adni a keresőképtelen polgároknak? Hogyan vehetik át a szakkollégiumok a megszűnésre ítélt Nemzeti Egészségügyi Tanács szerepét?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szerda délutáni ülésén, amelyen a képviselők az LMP határozott nem szavazata ellenére általános vitára alkalmasnak ítélték a legújabb egészségügyi salátatörvény-javaslatot. A több jogszabályt módosító, elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása, valamint az egészségügyi ágazati törvényekben foglalt szabályozás pontosítása, korszerűsítése érdekében szükséges javaslatcsomagot május 27-én nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek, amely a jövő héten kezdi meg annak megvitatását.

Mint azt a testület előtt a szaktárca helyettes államtitkárai hangsúlyozták: az egyes egészségügyi törvények módosításairól szóló törvényjavaslat (A törvényjavaslat szövege az Országgyűlés honlapján) elfogadása esetén megszűnik a passzív táppénz. Szigorodnak a gyógyszergyártókra és forgalmazókra vonatkozó promóciós szabályok, megszűnik az egészségügyi törvény alapján létrehozott Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET), és a többi közt kedvező változások várhatók az orvosnők szabad névhasználatában, az ügyeletben töltött idő díjazásában, miként abban is, hogy a továbbiakban nem lehet vita: a kamarai felvételt illetékmentessé teszi a jogszabály.

Cserháti Péter szerint a kormányzat első évében „nem volt sikerélményük a NET-el, amelynek működését a korábban már megszüntetett regionális egészségügyi tanácsokhoz hasonlította a helyettes államtitkár. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár egy korábbi bizottsági ülésen már felvázolta a képviselőknek, hogy a szakmai konzultációk terepének a továbbiakban elsősorban „az államtitkárság körül kialakuló, legitim konzultációs platformokat tartják”, így a szakmai és betegszervezeteket is tömörítő NET-et egyszerűen törölni tervezik az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvényből. Feltehetően így is történik majd, annak ellenére, hogy a KDNP-t képviselő Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere, a NET nemrégiben, ám annál rövidebb időre megválasztott új elnöke kérte, tartsák meg a szervezet azon funkcióit, amelyekre a szakmai és betegszervezetek egyeztetése miatt szükség lehet. Csakhogy az államtitkár áprilisban már bejelentette a Nemzeti Betegfórum felállítására vonatkozó javaslatát, amelynek szükségszerűségét Cserháti Péter helyettes államtitkár ezúttal azzal is indokolta: nem egyszer előfordul, hogy orvosprofesszorok képviselnek egy-egy betegszervezetet, ami legitimitási problémákat vethet fel. Az előterjesztésre később egyedüliként nemmel szavazó Szilágyi László LMP-s képviselő azonban közölte, a felállítani tervezett betegfórumnak még a nevétől is kirázza a hideg, miközben az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése óta hiányzik egy betegjogi hatóság – erre egyébként a hatósági ügyintézés hiányosságait elemezve az ombudsman is felhívta a figyelmet.

Több képviselő, köztük Heintz Tamás (FIDESZ) aggódtak a hazai gyógynövényiparért, ám Nagy Kálmán professzor (KDNP) például arra hívta fel a jogalkotó figyelmét, hogy az európai szabályozás megváltozása ellenére ez a terület rendkívül szabályozatlan és ellenőrizetlen. Cserháti Péter egyebek között ezért arról is tájékoztatott: jelenleg is két munkacsoportban dolgoznak a vidékfejlesztési tárca szakembereivel ezen a kérdésen, amelyet elsősorban iparpolitikai szempontból tekintenek át, s megvizsgálják például annak lehetőségét, miként lehetne a gyógynövényeket a gyógyszerkódexbe illeszteni.

A salátatörvény parlamenti elfogadása esetén számos apróbb, de orvosok számára kedvező változás várható. Lehetőséget adnak például arra, hogy az orvosnők lánykori nevükön is szerepelhessenek a nyilvántartásban, használhassák azt vényeiken és pecséteiken. Ugyancsak kedvező változást ígér az ügyeletben eltöltött idő körül korábban tapasztalt anomáliák felszámolása a jog értelmezésével – az új szabályok szerint a munkavállalót nem érheti hátrány, ha ügyeletet vállal, azaz bére nem lehet majd kevesebb, mint ha rendes munkaidőben dolgozta volna le az előírt órákat. A módosítások nyomán viszont jelentős büntetésre számíthatnak azok a gyógyszercégek és maguk a gyógyítók is, amelyek és akik megszegik a szigorodó promóciós szabályokat. (Cégek esetén a bírság elérheti az 500 millió forintot, ismételt vétségnél a szer támogatásból való kivonását, míg orvosok esetén a büntetés az is lehet, hogy egy hónapra megvonják egy-egy szerre vonatkozó felírási jogosultságot.) A szigorúságra Horváth Zsolt egykori államtitkár (FIDESZ) szerint azonban szükség van, épp annak érdekében, hogy visszatartsa a nem megfelelő gyakorlattól az esetlegesen érintetteket.

Páva Hanna helyettes államtitkár Gyenes Géza (Jobbik), a Magyar Orvosi Kamara ügyvezetőjének felvetéseire reagálva közölte: a kamara korábban valóban szedhetett regisztrációs díjat a tagfelvételkor, 2004-ben, a közigazgatási eljárás szabályozásának bevezetésével azonban már csak szolgáltatási díj vagy illeték kérhető. A salátatörvény ezért a kamarai törvényt úgy egészíti ki, a kamara közigazgatási hatóságként jár el a tagfelvételkor, amely szerint az első tagfelvétel illetékmentes, az átmeneti szabályok szerint azonban az április 1. és június 30. között belépetteknek sem kell illetéket fizetniük.

Napirend előtt tájékoztatta a bizottságot az országos tiszti főorvos a hasmenést okozó járvánnyal kapcsolatos legfrissebb információkról is. Dr. Paller Judit információi szerint mindezidáig 412 esetet regisztráltak a világban, és a korábban megjelent hírekkel ellentétben 10 ember halt meg a coli baktérium egy toxikus törzsére visszavezethető fertőzés következtében. Eleddig világszerte 867 betegről van tudomásuk a hatóságoknak. A legtöbb beteget Németországban fedezték fel, de vannak fertőzések Dániában, Hollandiában, Svédországban, az USA-ban, Franciaországban és most már Spanyolországban is. A kór elsősorban fertőző étellel terjed, de vannak már kontakt esetek is.

Németországban a legfrissebb adatok alapján már 500 mintát vizsgáltak meg, s egyelőre csupán az uborkában mutatták ki a veszélyes coli-törzset. Magyarországon eddig 17 minta került a hatóságokhoz; 11-et negatívnak találtak, a többi eredmény még várat magára – közölte az országos tiszti főorvos.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink