Zsebtévé

Lehet-e mobiltelefonon tévézni? A közelmúltig erre a kérdésre a többség azt válaszolta, hogy „lehet, de nem érdemes”, ám a tények lassan minden kétkedőt meggyőznek. Európában több százezer felhasználó mobiltévézik kisebb-nagyobb rendszerességgel, és a szolgáltatás immár Magyarországon is működik.

Atelefontársaságok többek között a mobiltévézés vonzerejétől remélik a 3Gáttörést, a tévétársaságok viszont többnyire óvatosak, mivel még nincs elég 3G-s ügyfél. Kisméretű, monokróm képernyővel, GSM 900/1800-as technológiával nyilván képtelenség televíziózni, de az is nyilvánvaló, hogy a mai telefonok többsége ennél jóval többet tud. Az átlagos kijelzőméret az utóbbi két évben több mint 60 százalékkal nőtt, a képpontok és a megjelenített színek száma nagyságrendekkel nagyobb, és az új műszaki megoldások (az internethez hasonló, csomagkapcsolt adatátvitelt biztosító GPRS, majd a széles sávú 3G) megteremtették az alapot ahhoz, hogy a tévéadás ne csak látható, de élvezhető is legyen a mobilon. GSM-üzemmódban az adatátvitel sebessége a néhány kilobit/ másodperces tartományban mozog. A GPRS pontosan egy nagyságrendi ugrást jelent (az EDGE pedig megháromszorozza a GPRS kapacitását), amire a 3G rátesz még egy nagyságrendet: itt már a több száz kilobit/másodperces sávban járunk. Klipek letöltéséhez – ha türelmesek vagyunk – elegendő a GPRS, a zavartalan tévézéshez azonban 3G kell.