hirdetés
2024. április. 26., péntek - Ervin.

Zsebre megy – megvan a gyógyszer iskolakerülés ellen?

Szeptembertől szülők-gyerekek egyaránt meglepődhetnek: családi pótlék helyett élelmiszert kaphatnak az államtól, és egy, a gyermekjóléti szolgálat munkatársai által összeállított gondozási-nevelési terv alapján kell élniük az életüket ahhoz, hogy a település jegyzője ismét elrendelje esetükben a családi pótlék utalását. Ma dönt az Országgyűlés a családok támogatásáról szóló, szeptember elsején hatályba lépő törvényjavaslatról.

A mai nap folyamán döntenek az országgyűlési képviselők arról a törvényjavaslatról, amely egy új megközelítés alapján nyújt támogatást a családok számára. Ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát, szeptembertől a gyermeküket elhanyagoló családok elesnek a családi pótléktól, és pénz helyett természetbeni juttatást kapnak.

A családi pótlék két jogcímen jár majd: nevelési ellátásként, illetve iskoláztatási támogatásként. (Azt, hogy ki, milyen jogcím alapján jogosult a családi pótlékra, a jogszabálytervezet pontosan meghatározza.)

A nevelési ellátás a gyermek iskolaköteles koráig jár a családoknak. Ám ha a település jegyzője úgy ítéli meg, hogy a szülők nem a gyerekre költik a kapott összeget, akkor helyette hat hónapon keresztül természetbeni juttatásként kapná meg a gyermek az állami apanázst.

Az iskoláztatási támogatás folyósítását is szigorúbb feltételekhez kötné a kabinet, ugyanis be akarják tartatni az alkotmány azon passzusát, amely szerint a szülőnek (nevelőnek) kötelessége iskolába járatni a gyermeket. Az új rendelkezés szerint az iskola igazgatója a 10. mulasztott óra után köteles lesz írásban felhívni a szülők figyelmét az iskolakerülés jogkövetkezményeire, az 50. óra után pedig elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás felfüggesztését.

A védelembe helyezés nem azt jelenti, hogy a gyereket elveszik a családjától, hanem azt, hogy a szülők segítséget kapnak a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek védelméről gondoskodó hivatal munkatársai – az iskola szakembereivel, a gyermek egészségügyi ellátásáért felelős orvossal egyeztetve – összeállítanak egy gondozási-nevelési tervet, s egyeztetik a település jegyzőjével, hogy a nevelési támogatásból mit vásároljanak a családnak. (Vagyis pénzfelhasználási tervet készítenek.) A családi pótlékot első körben hat hónapra lehet „visszatartani” (a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el), ha azonban a gondozási-nevelési terv nem válik be, a jegyző ismét megtagadhatja a pénz folyósítását.

Az MSZP véleménye szerint a nevelési támogatás bevezetése nem ösztönzi arra a családokat, hogy gyermekeik iskolába járjanak, ezért azt kérik a képviselőktől, hogy hétfőn ne szavazzák meg azt – mondta Török Zsolt budapesti sajtótájékoztatóján vasárnap.

Az MSZP esélyegyenlőségért felelős ügyvivője úgy fogalmazott: a javaslat szerint ahhoz, hogy a gazdagabb családok gyerekei többet kaphassanak, a szegényektől vesznek el.

A képviselő úgy számolt: a 2 millió 50 ezer gyerekből, akik után családi pótlékot fizetnek évente körülbelül 1500-1800 a notórius iskolakerülő. Kijelentette, hogy miattuk viszont a Fidesz kétmillió családot büntet azzal, hogy a nevelési támogatás szabályait megváltoztatva a nehéz helyzetűektől vesz el és inkább a jómódúaknak próbál kedvezni.

 

A családi pótlék havi összege

 

a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint ,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,

i) a 7.§ (2) bekezdése szerinti személy esetén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 20 300 forint,

j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. § (2) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint.

Tinnyei Mária
a szerző cikkei

hirdetés

Könyveink