Útban a termonukleáris fúzióhoz

Beláthatatlan távlatok

Június 28-án Moszkvában aláírták a megállapodást az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor – nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor) felépítéséről, a helyszín a franciaországi Cadarache. Ezzel lezárult az évek óta tartó vita, hozzákezdhetnek a beláthatatlan távlatokra biztonságos energiaellátással kecsegtető szabályozott termonukleáris fúzió feltételeinek megteremtéséhez. Ez az energiatermelő folyamat megy végbe a Nap és a többi csillag belsejében.

A szabályozott termonukleáris fúzióban a legkönnyebb elemek atommagjainak összeolvadása során szabadul fel az atommagok energiája. Fúzió csak akkor történik, ha az azonos töltésű, ezért egymást taszító atommagok elég közel kerülnek egymáshoz ahhoz, hogy a rövid hatótávolságú magerők vonzása érvényesülhessen. Ehhez nagyon magas hőmérsékletre, százmillió fokra kell hevíteni az üzemanyagot. A hidrogén nehéz izotópjait (deutérium, trícium) erős mágneses térrel tartják egyben. A ma legsikeresebb berendezéstípus az orosz tudósok által kifejlesztett tokamak; ilyen lesz az ITER is, ebben gyűrű (tórusz) alakú térrészbe zárják a plazmát. (A tokamak betűszó, a berendezés főbb elemeinek orosz nevéből származik.)