Sokadik nekifutásra

Folytatás az 1. oldalról

Eredetileg június 30-ra ígérték annak az egészségügyi programnak az elkészültét, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kért az új egészségügyi minisztertől. Székely Tamás elképzelései csupán július 11-től olvashatók a szaktárca honlapján. A korábban csak prezentációként ismert 15 oldalas programban számos olyan elem visszaköszön, amelyekről Székely korábban már beszélt bizottsági meghallgatásán, illetve a Világgazdaság konferenciáján, amelyen hivatalosan is bejelentette a jelentős társadalmi ellenállást kiváltó, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény „viszszavonását”.

A javaslat lényege

Egyebek között az olvasható ki belőle, hogy a jelenleg kisebbségben kormányzó MSZP visszatérne ahhoz a szakértőik körében már a 90-es években megvalósítani javasolt elképzeléshez, mely szerint az egészségbiztosításnak regionális szintre kellene kerülnie. A program úgy fogalmaz, hogy „a hatékony, ügyfélközpontú működés érdekében át kell alakítani az egészségbiztosító szervezetét: decentralizálásra, a regionalitás kialakítására van szükség”. Az új szervezetben a biztosító központi feladata lenne a többi közt az Egészségbiztosítási Alap kezelése, részvétel a költségvetés tervezésében és a zárszámadás elkészítésében, a központhoz tartozna a taj-számok képzése, a nyilvántartás vezetése, az igazolványok kiadása, az egyéni jogosultsági rendszer működtetése, de regionális szintre kerülne a szerződéskötés, az ellenőrzés és a szolgáltatókkal való szakmai kapcsolattartás. A régiókban megyénként, illetve kistérségi csoportonként lakossági ügyfélszolgálatokat működtetnének.
  A minőségibb ellátás, a szolgáltatók közötti verseny és az ellenőrzés hatékonyságának javítása érdekében – a már többször hangoztatott elképzelésnek megfelelően – Székely azt szeretné, ha növelhetné az egészségbiztosító szolgáltatásvásárlói szabadságát, amely nem zárná ki a szektorsemleges finanszírozást sem. Kérdés persze, milyen kritériumok alapján döntenék el, mely intézményekellátók nyújtanak „minőségibb ellátást”, ezt ugyanis a program nem definiálja.
  Az azonban bizonyos, hogy a miniszter felülvizsgálni tervezi a finanszírozást, a ma működő teljesítményvolumen-korlát rendszerét, s ezzel párhuzamosan az intézmények területi ellátási kötelezettségét is. Ebben a munkában a korábban bejelentettek szerint a Kórházszövetség segíti a szaktárcát.

Kritikai érvelések

Bár a feladatok között csaknem szlogenszerűen számos fontos kérdést megtalálunk – ilyenek például a népegészségügyi program folytatása, a nemzeti szakmai programok megvalósítása, az ellátórendszer folyamatos fejlesztése, a progresszivitási szintek és a súlyponti kórházak meghatározásának pontosítása, a rehabilitáció és az ápolás szakmai elvárásainak újrafogalmazása –, számos szakértő máris erős kritikával illette a leírtakat. Mihályi Péter liberális közgazdász például nem kommentálta ugyan részletesen a miniszter bejelentését, de annyit azért mondott, hogy „a dokumentum minden, az egészségügyben és az egészségügyért dolgozó ember számára inkább sértés, semmint koncepció”. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Napkeltében egyebek mellett úgy fogalmazott: semmitmondó, tényeket nem, csupán általánosságokat megfogalmazó dokumentumról van szó, amely kormányprogramnak sem lenne jó. Hiányolta a források megjelölését, s úgy vélekedett: az volna a legutolsó csapás az ágazatra, ha az orvosok közvetlenül szerződnének a biztosítóval, ezzel ugyanis elveszítenék közalkalmazotti létüket.
  Csáky András, az MDF egészségpolitikusa lapunk érdeklődésére azt válaszolta: a parlamenti pártokat tudomása szerint egyelőre nem keresték meg az egyeztetés szándékával, de az Egészségügyi Bizottság elnöke, Kökény Mihály korábban ígéretet tett arra, hogy a parlamenti testület megtárgyalja majd a koncepciót. Csáky András nehezen értelmezhetőnek tartja, miért van szükség a regionális elvre, ha egységesen kell megítélni az ellátás körülményeit, s ehhez átírják a minimumfeltételeket és finanszírozási változások is várhatók. Konkrét véleményt az MDFtől akkor várhatunk, ha elkészül a tervezett változtatások kodifikált formája, amelyre az eredeti ütemezés alapján augusztus végén kerül sor. A kormány által elfogadott koncepció szerint összesen négy törvényt tervez megváltoztatni a szaktárca. Ezek között van a 2006-ban elfogadott kórháztörvény a társadalombiztosítási ellátásokra és a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabály, valamint az egészségügyről szóló törvény is. Emellett azonban számos kormányrendelet módosítására is szükség lesz.

Ütemterv

A kormányrendeleteket saját hatáskörben módosíthatja a kabinet, a törvények megváltoztatásához azonban az Országgyűlés többségének szavazataira van szüksége a szocialistáknak, s ezzel jelenleg nem rendelkeznek. Kökény Mihály az esélyek firtatására vonatkozó kérdésünkre megjegyezte, mindezt az dönti el, hogy a szakmai racionalitás vagy a pillanatnyi pártpolitikai érdek kerekedik- e majd felül. Remélhetőleg nyitottak lesznek a felek, és más politikai erők javaslatait is elfogadják. Kapkodásra nincs ok, az Országgyűlés szeptember 15-én kezdi meg munkáját – mondta. Az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya ehhez képest érdeklődésünkre úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a széles körű társadalmi és szakmai párbeszéd „alapszakasza” 2008. július 10-től augusztus 15-ig tart, ezt követően összegezik a megfogalmazódó észrevételeket, javaslatokat – előreláthatóan augusztus 15. és 25. között. Közvetlenül megküldték a programtervezetet „a legfontosabb véleményformáló társadalmi, szakmai, tudományos szervezeteknek”, megkapták a történelmi egyházak vezetői, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának tagjai, de véleményezésre kérik az Országos Érdekegyeztető Tanácsot és az Egészségügyi Érdekegyeztető Tanács tagszervezeteit is. Mindazok, akik véleményt óhajtanak mondani vagy javaslatot tenni, a [email protected] e-mail címen tehetik meg.