hirdetés
2024. május. 04., szombat - Mónika, Flórián.

Interjú Székely Györggyel

Rokkantnyugdíj helyett emberhez méltó fizetést

Ahol a gazdaság romokban hever, ott nem az a legnagyobb gond, hogy munkalehetőséget biztosítsanak a megváltozott munkaképességű embereknek.

Magyarország tízmillió lakosából nyolcszázezer kap valamilyen rokkantsági ellátást. Köztudott, hogy a munkanélküliség egyik egérútja a rokkanttá nyilvánítás. Ebben az esetben az ellátott vagy nem tud dolgozni, mert nem talál munkát, vagy nem is akar. De közülük sokan munkába állnának, csak nincs hol dolgozniuk. Amikor a munkainterjú második körében kiderül, hogy leszázalékoltak, már le is írják őket a munkaadók. A Magyar Szervátültetettek Szövetsége elnökének, Székely Györgynek kész terve van a fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására.

- Mindenkit be kell iskolázni, akit csak lehet. Aki nem tudja elvégezni az általános iskolát, annak meg kell keresni a megfelelő munkát, amit irányítás mellett végezhet, mint például fizikai munkát. Minden embert hasznossá lehet tenni képességei figyelembe vételével – mondta Székely György. 

- Mi a véleménye a jelenlegi rendszerről, melyben rehabilitációs hozzájárulás fizetésével ösztönzik a cégeket a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására? 

- A korrupció melegágyának tartom a védett munkahelyeket. Az ezek után járó állami támogatásokat igénybe vevő munkaadók kihasználják azokat az embereket, akik nem tudnak gondoskodni magukról. Javaslatom a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásáról szól, melynek lényege, hogy alakítsanak ki védett munkaköröket, melyekben csak megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak. Például a tervezéstől a szállításig foglalkozhatnának a hazai élelmiszer előállító és árusító üzemeknek az előírás szerint az élelmiszerek csomagolására használt, a környezetben lebomló műanyag zacskóinak gyártásával. Ezeket tervezhetné mérnök és gyárthatná betanított munkás. Munkájukért olyan bért kapnának, mint bármelyik más dolgozó, amiből el tudnák tartani családjukat. Ez az emberhez méltó fizetés visszaadná tartásukat. Viszont a fizetés mellett nem kapnának rokkantnyugdíjat. A munka, amit el tudnak végezni a sérült emberek, általában 60-70 százaléka az egészségesek teljesítményének. A fizetést kompenzálja az állam részéről a rokkantnyugdíj elvétele, ami milliárdos megtakarítást jelentene.

- A sérült ember betegségétől is függ, hogy tud-e dolgozni és milyen munka végzésére képes. Állapota miatt nem mindenki fogható munkára. Rájuk vonatkoztatva milyen tervei vannak? 

- Őket egész napos otthonokban lehetne elhelyezni, mint eddig. De azzal a kitétellel, hogy csak azok tartózkodhatnának ott, akik nem tudnak védett munkakörökben dolgozni. Öt-tíz év múlva csökkenne a rokkantnyugdíjasok száma, mert azok az emberek, akik a munkanélküliségből menekültek a rokkantságba, meggondolják, mi éri meg nekik, a rokkantnyugdíj vagy az emberhez méltó fizetés?

- A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására készített tervének mi lesz a sorsa?

- Egy éve készítettem el, s letettem az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet főigazgatójának, valamint Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak az asztalára. Azt mondták, végezzek el gazdasági számításokat, milyen eredménye lenne ennek a gazdaságra. Nem végeztem, mert nincs hárommillió forintom, hogy megbízzak vele egy céget. De úgy gondolom, megoldódna a tervvel a megváltozott munkaképességű emberek munkába állása.

A teljes cikk az eLitMed honlapon olvasható.

Császi Erzsébet
a szerző cikkei

(forrás: eLitMed)
hirdetés

Könyveink