Operációs rendszerek szelíd háborúja

Az operációsrendszer-váltás a szoftvercégek és a felhasználók életében is nagy dolog. Az idei évet sokak számára teszi majd emlékezetessé az XP-t leváltó új Windows platform, a Vista megjelenése. A programcsomagnak nem csaktavaly bemutatott, a kritikák szerint kimagasló minőségű Mac OS Tigerrel kell megküzdenie a figyelemért, hanem a Linux új, háromdimenziós kezelőfelületével is.

A Vista még meg sem jelent, de két világrekordot máris a magáénak tudhat. Egyrészt ez a Windows eddigi leghosszabb fejlesztési idejű operációs rendszere, másrészt az egyetlen, amelyről egy komoly piackutató (a Gartner) egy héten belül két, ellenkező előjelű értékelést is közreadott. Először kinyilvánította, hogy a Vista fölösleges – pontosabban nem tud annyival többet, ami kifizetődővé tenné a programcserét a felhasználóknak –, másodszor korrigált, és kiszámolta, hogy mégis lehet fantázia a váltásban.
A nemrég Budapesten is bemutatott Vista kétségtelen előnye, hogy láthatóan és összetéveszthetetlenül új. A kezelőfelületeket a karakteresebb ikonok mellett főként a sokféle árnyalatú, de nem igazán élénk pasztellszínek jellemzik – az összhatás kellemes (még akkor is, ha bevalljuk, hogy e téren a Tiger magasabbra tette a mércét). Viszont egyértelműen könnyebben kezelhető, mint az XP. A CD-n lévő összes program kezelőfelülete tartalmaz egy keresőablakot, amellyel a programon belül, a számítógép más tartományaiban, illetve a funkciót engedélyező további, hálózatba kötött gépeken is lehet keresni, kulcsszó és név alapján univerzálisan (azaz programok, mappák és fájlok között is).