hirdetés
2019. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés

 

Nyugat-nílusi lázat terjesztenek a szúnyogok Dél-Alföldön

Magyarországon szúnyogok terjesztik a nyugat-nílusi lázat – tudta meg a BEOL dr. Tombácz Zsuzsannától, az ÁNTSZ régiós járványügyi osztályvezetőjétől. A Dél-Alföldön az eddig regisztrált kilenc betegből hat Békés megyei volt.

hirdetés
– Mit kell tudni a nyugat-nílusi lázról? 
– Ez a betegség jellemzően Afrikában fordul elő és agyvelőgyulladást okoz. A mi betegeink viszont nem jártak külföldön és bizonyítottan szúnyogcsípéssel kapták meg a vírust. Mindannyiuknál magas láz, fejfájás és kiütés figyelmeztetett a bajra. A klíma változásával nem zárható ki, hogy nálunk is megjelennek itthon még ismeretlen, szúnyogok által terjesztett betegségek.
– Milyen gyakori a láz előfordulása?
– A régióban 2007-ben két Békés megyei, 2008-ban két Csongrád megyei ember betegedett meg nyugat-nílusi lázban. Tavaly már öten kapták el ezt a kórt, közülük négyen Békés megyeiek voltak: egy 39 éves gádorosi nő, egy középkorú békéscsabai asszony és két kevermesi kislány. A Dél-Alföldön mindegyik betegünk meggyógyult. 
– Gyakoribb viszont, a seb elfertőződése. 
– Így van. Ezért is fontos, hogy ne kaparjuk el a csípést, bár ezt egy gyereknek különösen nehéz megállni. Az egyéni védelem így nem csak a riasztó készítmény alkalmazását jelenti, hanem a csípés utáni viszketés enyhítését is.

– Mit kell tudni a nyugat-nílusi lázról?

– Ez a betegség jellemzően Afrikában fordul elő és agyvelőgyulladást okoz. A mi betegeink viszont nem jártak külföldön és bizonyítottan szúnyogcsípéssel kapták meg a vírust. Mindannyiuknál magas láz, fejfájás és kiütés figyelmeztetett a bajra. A klíma változásával nem zárható ki, hogy nálunk is megjelennek itthon még ismeretlen, szúnyogok által terjesztett betegségek.

– Milyen gyakori a láz előfordulása?

– A régióban 2007-ben két Békés megyei, 2008-ban két Csongrád megyei ember betegedett meg nyugat-nílusi lázban. Tavaly már öten kapták el ezt a kórt, közülük négyen Békés megyeiek voltak: egy 39 éves gádorosi nő, egy középkorú békéscsabai asszony és két kevermesi kislány. A Dél-Alföldön mindegyik betegünk meggyógyult.

– Gyakoribb viszont, a seb elfertőződése.

– Így van. Ezért is fontos, hogy ne kaparjuk el a csípést, bár ezt egy gyereknek különösen nehéz megállni. Az egyéni védelem így nem csak a riasztó készítmény alkalmazását jelenti, hanem a csípés utáni viszketés enyhítését is.

(forrás: BEOL)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink