Egészségpolitika
Nemzeti Drogstratégia
2009. október 31. 12:18
.jpg)
A héten a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Drogstratégiát tartalmazó javaslatát, amely a 2010–2018-as időszakra fogalmazza meg a célkitűzéseket.
Reális célkitűzések kellenek és megvalósult kedvező változások – fogalmazott Portörő Péter, a Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Igazgatóság igazgatója a mai kormányszóvivői tájékoztatón, amelyen az új Nemzeti Drogstratégiát mutatta be. A nemzeti stratégia három fő pillérre épül: az egyik a megelőzés – közösségi beavatkozás, a másik a kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés, a harmadik pedig kínálatcsökkentés.
Az első nemzeti drogstratégiát 2000-ben egyhangúlag fogadta el a parlament, s most jött el az ideje egy új program megalkotásának. „Sokan sokféleképpen látják a drogproblémák kezelésének lehetőségeit, a stratégián dolgozó szakemberek igyekeztek az eltérő megoldások közös pontjait megtalálni és annak mentén kidolgozni a programot” – magyarázta Portörő Péter. A stratégia kidolgozásakor a cél egy egységes szemléleti keret meghatározása volt – tette hozzá, s azt is fontosnak tartották, hogy tudományos tényeken alapuljanak a beavatkozások.
A beszámolóból az is kiderült, hogy nem csupán az illegális kábítószerek problémájával, de az alkoholfogyasztással és a dohányzással is foglalkozik a stratégia, amelynek egyik sarokpontja az érintett szervek együttműködésének megteremtése és a kereslet és kínálat együttes csökkentése.
A kulturális és sportprogramokra is nagy hangsúlyt fektetnek, mint a megelőzés eszközére, kiemelt szerepet kapnak majd a magas szintű kezelések, a civil szervezetekkel történő együttműködés és az iskolákban zajló, normatív finanszírozást kapó oktatás is. Portörő Péter azt mondta: több mint 100 célkitűzést fogalmaztak meg a stratégiában. Ezek között az is szerepel, hogy minden megyeszékhelyen legyen addiktológia központ és fontos szerepet kap majd az új kábítószerek nyomon követése is.
Az új drogstratégia előkészítésébe valamennyi hazai érintett intézményt bevonták, a javaslat összhangban áll az Európai Unió drogstratégiájával és az ENSZ drogpolitikai célkitűzéseivel – szögezte le Portörő Péter.
Az első nemzeti drogstratégiát 2000-ben egyhangúlag fogadta el a parlament, s most jött el az ideje egy új program megalkotásának. „Sokan sokféleképpen látják a drogproblémák kezelésének lehetőségeit, a stratégián dolgozó szakemberek igyekeztek az eltérő megoldások közös pontjait megtalálni és annak mentén kidolgozni a programot” – magyarázta Portörő Péter. A stratégia kidolgozásakor a cél egy egységes szemléleti keret meghatározása volt – tette hozzá, s azt is fontosnak tartották, hogy tudományos tényeken alapuljanak a beavatkozások.
A beszámolóból az is kiderült, hogy nem csupán az illegális kábítószerek problémájával, de az alkoholfogyasztással és a dohányzással is foglalkozik a stratégia, amelynek egyik sarokpontja az érintett szervek együttműködésének megteremtése és a kereslet és kínálat együttes csökkentése.
A kulturális és sportprogramokra is nagy hangsúlyt fektetnek, mint a megelőzés eszközére, kiemelt szerepet kapnak majd a magas szintű kezelések, a civil szervezetekkel történő együttműködés és az iskolákban zajló, normatív finanszírozást kapó oktatás is. Portörő Péter azt mondta: több mint 100 célkitűzést fogalmaztak meg a stratégiában. Ezek között az is szerepel, hogy minden megyeszékhelyen legyen addiktológia központ és fontos szerepet kap majd az új kábítószerek nyomon követése is.
Az új drogstratégia előkészítésébe valamennyi hazai érintett intézményt bevonták, a javaslat összhangban áll az Európai Unió drogstratégiájával és az ENSZ drogpolitikai célkitűzéseivel – szögezte le Portörő Péter.
| Spiák Ibolya, az Országgyűlés Kábítószerügyi Eseti Bizottságának Fidesz-es alelnöke a Hír Tv Rájátszás c. műsorában bejelentette, hogy hatalomra jutása esetén pártja szigorítana a Btk. kábítószerrel kapcsolatos szakaszain. Hogy a törvénymódosításnak mi lenne a konkrét tartalma, arról a képviselő asszony nem beszélt, ugyanakkor kijelentette, hogy „mi mindenképpen a szigorítás mellett vagyunk, a törvény minden szigorával kell a terjesztőket büntetni, és olyan jogszabályoknak kell születni, amelyek megakadályozzák, hogy egy terjesztő a fogyasztói magatartás mögé bújjon. Tehát azt szigorúan büntetni kell és ketté kell választani.” A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint valóban gyakran összekeveredik a kettő, de éppen fordítva: a bírósági gyakorlat alapján összeadják mindazt a drogmennyiséget, amelynek fogyasztását az elkövető bevallja, és az összegzett mennyiség alapján indítanak eljárást ellene. Jelenleg is van olyan bírósági ítélet, amely fogyasztót az általa évek alatt elfogyasztott mennyiség alapján letöltendő szabadságvesztésre büntetett. A magyarországi Btk. szankciói európai viszonylatban is igen szigorúak. A Btk.-t valóban módosítani kell – de nem a szigorítás irányába. |
