Multipotens perioszteális sejtek

Hordozzák a mesenchimalis őssejtekre jellemző markereket, azaz multipotens differenciálódási képességűek a perioszteális sejtek. Ezért éppúgy alkalmasak a sérült ízületi porc, illetve az izom- és a csontszövet regenerálására, mint a hagyományosan a csontvelőből nyert mesenchymalis őssejtek. Ez könnyebben hozzáférhető sejtforrást jelent, mint az eddigi fájdalmas és költséges, invazív beavatkozás (Arthritis and Rheumatism 2006;54:1209–1221). A brit–belga tanulmányban a sípcsont elülső részét fedő csonthártya biopsziás mintáiból nyertek tenyésztésre alkalmas sejteket, amelyek in vitro, a 24–83 éves donorok életkorától függetlenül, erőteljes szaporodásnak indultak. A legalább 30 cikluson át egyenletes sebességgel megkettőződő sejtklónokat háromféle állatmodellen vizsgálták. A szövetképzési tulajdonságok elemzésekor az izomszövet-regenerációhoz egér elülső lábszárizmába fecskendezték, míg a csontszövet újraépülésének tanulmányozására a bőr alá ültették be a csontképzést elősegítő mátrixba helyezett perioszteális sejteket. A porcképzést kecskekísérletben, a sérült izomfelszínhez implantált sejtek megtapadásának és szaporodásának követésével ellenőrizték. A laboratóriumi eredményeket megerősítve az állatkísérletek is alátámasztották, hogy a csonthártyasejtek képesek működő porcsejtekké, oszteoblasztokká, illetve vázizomsejtekké differenciálódni. Kézenfekvő tehát a feltételezés, hogy potenciálisan alkalmasak a degeneratív reumás elváltozások, így az előrehaladott stádiumú osteoarthritis terápiájára.