Módosítják a képzést
2007. április 01. 00:00
Nemcsak az orvosok, az egészségügyi szolgáltatók számára is megoldhatatlan problémát okoz a gyors, erőltetett menetben haladó reform. A 16 ezer aktív ágy megszűnésével párhuzamosan 7500-zal nőtt a krónikus ágyak száma, s ezentúl 16 529 ágyon finanszíroznak rehabilitációt. A rehabilitációs osztályok működtetése azonban veszélybe kerülhet, ugyanis szakmai vezető hiányában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem finanszírozza ezt a speciális tudást, egészségügyi szakmai teamet feltételező ellátást.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ideiglenes engedélyében reménykedő intézményvezetőknek le kell számolniuk illúziójukkal. Falus Ferenc országos tiszti főorvos kérdésünkre elmondta: ha nem felelnek meg a jogszabályban előírt feltételeknek, betegeik után csak krónikus vagy ápolási ellátás után járó díjra számíthatnak. A Mobilitás Program keretében éppen ezért vélhetően még az év első felében megváltozik a rehabilitációs szakorvosi képzés rendszere.
A szaktárca egy most készülő rendelettel hamarosan lehetőséget ad arra, hogy a kétéves ráépített szakképesítést könnyített ütemben megszerezhessék azok, akik élni akarnak a képzés, átképzés lehetőségével. A Rehabilitációs Szakmai Kollégium által is jóváhagyott javaslat szerint a szakvizsga megszerzéséhez továbbra is kétévnyi gyakorlatra és hatheti elméleti ismeret elsajátítására lesz szükség. A választott szakterületen (mozgásszervi, pulmonológiai, kardiológiai, gyermek, neurológiai) 18, társszakmákban 6 hónapnyi gyakorlatot kell szerezni a vizsgára jelentkezőnek. A reform miatti lépéskényszer okán az átmeneti időszakban a jelöltnek lehetősége nyílik arra, hogy a kötelező elméleti tanfolyam után, a társszakmákban előírt gyakorlat félidejében elővizsgát tegyen, és ez alapján – legalább heti négy órában, részmunkaidőben foglalkoztatott szupervizor segítségével – megbízott osztályvezetőként irányíthatja majd az osztályt. A még hiányzó gyakorlatok teljesítése után a szakorvosjelöltnek az elővizsga megszerzését követő legfeljebb 2 éven belül vizsgáznia kellene, ellenkező esetben minden addig megszerzett jogosítványát elveszti.
Dr. Vekerdy Zsuzsanna, a Debreceni Tudományegyetem Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszékének vezetője úgy véli, a szakorvoshiány miatt a minisztériumban formálódó elképzelést csak átmeneti időre és kizárólag a rendeletben előírt feltételek betartatása mellett szabad engedélyezni. A kórházak kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen egy eleddig perifériára szorult ellátás hirtelen a középpontba került, a gond csupán az, hogy pillanatnyilag teljesíthetetlen a jogszabályok által előírt szakemberigény.
Magyarországon jelenleg 240 rehabilitációs szakvizsgával rendelkező orvos tevékenykedik és az ötévnyi képzést előíró rezidensi rendszerben 14-en tanulnak. A szerkezetátalakítás miatt megnövekedett a szakterület iránti érdeklődés: míg korábban évente tíz orvos kapott szakképesítést, az utóbbi fél évben 50-en jelentkeztek a rendszerbe. A tanszékvezető szerint három év alatt megduplázódhat a szakorvosok száma, ám az akkreditált képzőhelyek és a szakképzésre alkalmas tutorok kapacitásának korlátai miatt gyorsabb ütemű fejlődésre nem lehet számítani.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ideiglenes engedélyében reménykedő intézményvezetőknek le kell számolniuk illúziójukkal. Falus Ferenc országos tiszti főorvos kérdésünkre elmondta: ha nem felelnek meg a jogszabályban előírt feltételeknek, betegeik után csak krónikus vagy ápolási ellátás után járó díjra számíthatnak. A Mobilitás Program keretében éppen ezért vélhetően még az év első felében megváltozik a rehabilitációs szakorvosi képzés rendszere.
A szaktárca egy most készülő rendelettel hamarosan lehetőséget ad arra, hogy a kétéves ráépített szakképesítést könnyített ütemben megszerezhessék azok, akik élni akarnak a képzés, átképzés lehetőségével. A Rehabilitációs Szakmai Kollégium által is jóváhagyott javaslat szerint a szakvizsga megszerzéséhez továbbra is kétévnyi gyakorlatra és hatheti elméleti ismeret elsajátítására lesz szükség. A választott szakterületen (mozgásszervi, pulmonológiai, kardiológiai, gyermek, neurológiai) 18, társszakmákban 6 hónapnyi gyakorlatot kell szerezni a vizsgára jelentkezőnek. A reform miatti lépéskényszer okán az átmeneti időszakban a jelöltnek lehetősége nyílik arra, hogy a kötelező elméleti tanfolyam után, a társszakmákban előírt gyakorlat félidejében elővizsgát tegyen, és ez alapján – legalább heti négy órában, részmunkaidőben foglalkoztatott szupervizor segítségével – megbízott osztályvezetőként irányíthatja majd az osztályt. A még hiányzó gyakorlatok teljesítése után a szakorvosjelöltnek az elővizsga megszerzését követő legfeljebb 2 éven belül vizsgáznia kellene, ellenkező esetben minden addig megszerzett jogosítványát elveszti.
Dr. Vekerdy Zsuzsanna, a Debreceni Tudományegyetem Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszékének vezetője úgy véli, a szakorvoshiány miatt a minisztériumban formálódó elképzelést csak átmeneti időre és kizárólag a rendeletben előírt feltételek betartatása mellett szabad engedélyezni. A kórházak kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen egy eleddig perifériára szorult ellátás hirtelen a középpontba került, a gond csupán az, hogy pillanatnyilag teljesíthetetlen a jogszabályok által előírt szakemberigény.
Magyarországon jelenleg 240 rehabilitációs szakvizsgával rendelkező orvos tevékenykedik és az ötévnyi képzést előíró rezidensi rendszerben 14-en tanulnak. A szerkezetátalakítás miatt megnövekedett a szakterület iránti érdeklődés: míg korábban évente tíz orvos kapott szakképesítést, az utóbbi fél évben 50-en jelentkeztek a rendszerbe. A tanszékvezető szerint három év alatt megduplázódhat a szakorvosok száma, ám az akkreditált képzőhelyek és a szakképzésre alkalmas tutorok kapacitásának korlátai miatt gyorsabb ütemű fejlődésre nem lehet számítani.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
