Mire számíthatunk?

Változó jogszabályok

Bár a kormány szerint 2007 az egyensúly, a reformok és a fejlesztés éve lesz, az egészségügyben sokan szorongással léptek az új esztendőbe. Az intézményrendszer átalakításának megkezdése mellett számos, az ágazatot érintő jogszabály megváltozott, amelyek az egészségügyi dolgozók, a gyógyszergyártók és a betegek számára is anyagi nehézséget jelenthetnek.

Tizenhat évnyi halogatás után az egészségügyi reform vitatottan, de elkezdődött, amit számos jogszabályi változás is jelez. A kormány rohamléptekkel, tavaly novemberben terjesztette az Országgyűlés elé az átalakítást megalapozó öt reformtörvényt. Ezek mindegyikét elfogadta a parlament, aláírta a köztársasági elnök, ám több szervezet Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a jogorvoslat lehetőségét.

Kamarai tagság
Az egyik elsőként elfogadott törvény az egészségügyben működő szakmai kamarák eddigi létét annulálta azzal, hogy a továbbiakban önkéntessé teszi a tagságot. Az orvosok január elsejétől március 31-ig az országos elnökséghez írt írásbeli nyilatkozatban kérhetik a korábban kötelezően előírt tagságuk fenntartását. Ellenkező esetben az április elsejével automatikusan megszűnik. A törvény legnagyobbrészt április elsejétől hatályos. Ugyanakkor a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerész Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara etikai, fegyelmi bizottságainak a 2007. január 31-én folyamatban lévő etikai eljárásokat azok folytatása nélkül, február 28-ig meg kell szüntetniük. Az egészségügyi törvény módosítása nyomán országos, illetve megyei etikai tanácsokat hoznak létre; előbbi első ülését június elejéig összehívják. A kamarai szervek, illetve a tisztségviselők megbízatása április elején megszűnik, az országos elnökség azonban az alakuló közgyűlésig, legkésőbb május 31-ig tovább működik.

Gyógyszerügy
Az egyes rendelkezésektől eltekintve a december végétől hatályos gyógyszergazdaságossági törvény értelmében a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt rendelő orvosnak tájékoztatnia kell a beteget az azonos hatóanyagú, illetve hasonló terápiás hatású, olcsóbb termékről. A betegnek aláírásával bizonyítania is kell, hogy részletes tájékoztatást kapott arról, melyik a betegsége gyógyítására alkalmas, azonos hatóanyagú orvosságok közül a legolcsóbb – akkor is, ha nem azt kéri. Az egészségbiztosító az ígéretek szerint a korábbinál szigorúbban ellenőrzi, hogy betartják-e az új jogszabályt. Ha egy orvos az átlagnál kiugróan több drága gyógyszert ír fel, és azt nem indokolja, pénzbüntetésre számíthat.
A gyógyszergyártókat – valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszerük után – a forgalmi adatok alapján járó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére – 12 százalékos befizetési kötelezettség terheli. E kötelezettség nem vonatkozik azon meghatározott (fix) csoportban lévő gyógyszerekre, amelyek termelői ára a referenciagyógyszer termelői áránál legalább 15 százalékkal alacsonyabb, de nem kell fizetni a különkeretes gyógyszerekre kifizetett támogatás után, valamint az egyedi méltányosság alapján támogatott gyógyszereknek a rájuk irányadó tb-támogatási mérték feletti támogatási összege után sem. Kedvezményben részesülnek a forgalomba hozatali engedély jogosultjai, ha vállalják, hogy csökkentik a termelői árat és a gyógyszereket legalább három évig a csökkentett áron forgalmazzák.
Ugyancsak befizetési kötelezettség terheli a gyártókat az ismertetést végző, náluk munkaviszonyban álló személyek után: gyógyszerismertetés esetén személyenként, évente ötmillió, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén egymillió forint.
A korábbinál szigorúbb szabályok lépnek életbe a gyógyszerismertetés, -reklámozás, -promóció terén is. A törvény szövege alapján az ismertető tevékenységet végző a gyógyszerek, illetve a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultnak legfeljebb „csekély értékű” ajándékot, anyagi előnyt vagy más természetbeni juttatást adhat, „pénzbeli juttatást vagy előnyt semmilyen módon nem adhat, nem ajánlhat fel és nem ígérhet”. A termékek bemutatását segítő rendezvényeken „a vendéglátásnak ésszerű mértékűnek és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie”. Természetbeni támogatás nyújtható szakmai rendezvényen, tanfolyamon történő részvételre, kizárólag az azzal összefüggésben felmerülő kiadások (utazási és szállásköltség, részvételi díj) fedezetére.
A gyógyszer-nagykereskedők valamennyi általuk forgalmazott közfinanszírozásban részesülő gyógyszer után a teljes évi támogatott gyógyszerforgalom nagykereskedelmi árréstömegének 2,5 százalékát fizetik. A nagy forgalmú patikáknak éves árréstömegük után szolidaritási díjat kell fizetniük. Amennyiben ez az összeg 30 és 50 millió forint közötti egy évben, akkor a befizetendő díj éves árréstömegük fél százaléka. Ötven és 75 millió forint között 250 000 forint és az 50 millió forint feletti rész egy százaléka, 75 milliónál nagyobb árrés esetén pedig 500 000 forint és a 75 000 001 forint feletti rész két százaléka.
A betegek számára könnyebbséget jelenthet, hogy patikán kívül is hozzájuthatnak egyes nem vényköteles gyógyszerekhez azokon a helyeken, amelyek az árusításra engedéllyel rendelkeznek. Hozzá kell szokniuk ugyanakkor, hogy a közgyógyellátottak és egyes betegségekben szenvedők kivételével az eddig százszázalékos tb-támogatással kapott gyógyszerekért is 300 forintos térítési díjat kérnek tőlük. A 300 forintos díjat egy időben vezették be a gyógyszerár-támogatási kulcsok megváltozásával: január 15-én. Ettől a naptól az eddig 90 százalékos támogatási kulcs 85-re, a 70 százalékos 55-re, míg az 50 százalékos támogatási mérték 25-re csökkent, ami a január eleji szokásos áremelés mellett lényegében második áremelést jelent.

Átalakuló ellátás
Az idén felálló Egészségbiztosítási Felügyelet mintegy egészségügyi fogyasztóvédelmi hivatalként őrködik majd az ellátás minősége fölött; honlapján közzéteszi a központi várólistákat, az intézmények értékelését és az ott kért árakat. Életbe léptek viszont már az egészségbiztosítási törvényben megszabott csomagok kialakításáról szóló rendelkezések. Bár még számos, elsősorban technikai jellegű kérdés megválaszolásra vár, február 15-től hatályos a vizit-, illetve a kórházi napidíjról szóló rendelkezés, és július elsejéig fokozatosan lép életbe a kórházfejlesztési törvény. Az ellátórendszerben négy szintet alakítanak ki: 39 intézmény kiemelt kórházként működik; lesznek területi intézmények, járóbetegközpontok és kapuőrként a háziorvosi praxisok. A struktúra átalakításáról szóló törvény január 1-jei hatályba lépését követő nyolcadik napon az egészségügyi miniszter eljuttatta a regionális egészségügyi tanácsokhoz a régiókra vonatkozó kapacitási javaslatait (cikkünket lásd az 1., 5. oldalon). Az új finanszírozási szerződéseket 2007. március 31-ig kötik meg.

Művi meddővé tétel
Köztes megoldást fogadott el a parlament a sokak által vitatott művi meddővé tétellel kapcsolatban. A nem egészségügyi indok alapján kért beavatkozást nem finanszírozza a biztosító. A műtét 18 éves kortól végezhető el, de 26 éves korig csak szigorúbb feltételek mellett. A kérelem benyújtásakor az orvos szóban és írásban tájékoztatást ad a fogamzásgátlás egyéb lehetőségeiről, a beavatkozás jellegéről, kockázatairól és következményeiről. A tájékoztatás után fél évvel a 26 évnél nem idősebb fiatalnak újra nyilatkoznia kell arról, fenntartja-e kérelmét. A beavatkozás újabb hat hónap után végezhető el.
Azoknak, akik betöltötték 26. életévüket, a tájékoztatást követő három hónap elteltével kell ismételten nyilatkozniuk; három hónap múlva a beavatkozás elvégezhető. A művi meddővé tétellel kapcsolatos szabályozást ugyanakkor újra napirendjére kell tűznie az Országgyűlésnek. Az Összefogás a Magyar Családokért nevű társadalmi szervezet népszavazási kezdeményezésére ugyanis több mint ötvenezer aláírás gyűlt össze – az Országos Választási Bizottság erről levélben tájékoztatta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét.