Miért jobb az ómega-3?

A telítetlen zsírsavak sem egyformák

Régóta tudjuk – és hosszú ideje mondjuk is betegeinknek –, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása szívvédő hatású. Ám a telítetlen zsírsavak közötti hatáskülönbségek is jelentősek. Melyik kedvezőbb: az ómega-3 vagy az ómega-6? Miért jobb a halolaj a napraforgóolajnál? A Lancetben megjelent közlemény szerzői a napi gyakorlat oldaláról részletezik a különbségeket.

A Lancet február 8-i számában a brit Táplálkozástudományi Intézet munkatársai foglalták össze kettős vak, kontrollált vizsgálatuk eredményei alapján az ómega-3- és ómega-6-zsírsavak hatásainak különbségeit. A többszörösen telítetlen zsírsavak e két nagy családjának tagjai más-más táplálékforrásból származnak: míg az ómega-3-csoport tagjai (ikozapenténsav, dekozahexénsav) elsősorban a halak és a halolajok fogyasztásával jutnak a szervezetbe, addig az ómega-6-zsírsavak (például a linolénsav) a Magyarországon a halaknál egyelőre népszerűbb napraforgóolajban és margarinban fordulnak elő. A kérdés tehát leegyszerűsítve úgy is feltehető: napraforgóolajat vagy halat és halolajat fogyasszunk?

A korábbi vizsgálatok eredményei szerint a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak kedvezően befolyásolják az infarktusos betegek mortalitását. Ez antitrombotikus és antiaritmiás hatásuknak köszönhető. Az ómega-3-család tagjainál plakkstabilizáló és gyulladásgátló hatásról is beszámoltak, az ómega-6-csoportról viszont épp ez utóbbi két hatás ellenkezőjét állították.