Japán tudósok 25 olyan DNS-szakaszt találtak leukémia-őssejtekben, amelyek célpontjai lehetnek az újabb rákgyógyszereknek.
A Science Translational Medicine című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók a genetikai állomány 25 olyan szakaszáról számolnak be, amelyek különösen aktívak voltak a leukémia-őssejtekben, így valamennyi alkalmas lehet új gyógyszercélpontnak.
Isikava Fumihiko kutatásvezető kollégáival 61 páciens leukémia-őssejtjeit – amelyek valójában szaporodó rosszindulatú sejtek – hasonlította össze egészséges emberek vérképzőszervi őssejtjeivel. Isikava elmondta, az akut mieloid leukémiánál (AML) a legkomolyabb problémát az okozza, hogy gyakran kiújul, és végül a páciens halálához vezet.
„Most azonosítottuk a leukémia-őssejteket, amelyek a visszaesésért felelősek... Igen fontos számunkra, hogy miként előzhetjük meg a kiújulást az AML-es pácienseknél” – tette hozzá a kutatásvezető.
Az AML-t az abnormális fehérvérsejtek igen gyors szaporodása jellemzi, melyek nem képesek felvenni a küzdelmet a fertőzésekkel. A páciensek nem csupán a fertőzésekkel szemben válnak esendővé, hanem elvesztik vörösvérsejtjeiket is, amelyek az oxigént szállítják a szervezetben, így fáradékonnyá válnak, levegőhiánnyal küszködnek, végül belehalnak a betegségbe.
A leukémiának több tucat típusát különböztetik meg, sőt azokon belül altípusokat, melyek mindegyikét más-más úton lehet kezelni. Az első kezelés után a fiatalok többsége, az idősebbek fele meggyógyul a betegségből, ám a túlélési arány mégis alacsony a gyakori visszaesés, kiújulás miatt. Az összes AML-es páciens 20 százaléka éli túl a diagnózis utáni öt évet.
Egy megfigyeléses vizsgálat szerint a magas koleszterinszintű, sztatinokat szedő felnőtteknél jelentősen nagyobb lehet a glaukóma kialakulásának kockázata, írja az OTSZ Online.
Idén 6 kiváló gyermekorvos kapta a K&H jövő gyógyítói díjakat, amellyel a pénzintézet a 40 év alatti, a gyermekek innovatív orvoslása mellett elkötelezett, szívből jövő gondoskodással gyógyító fiatal dokotorokat ismerte el.