Röst Gergely matematikus a Rapid-Grip HU-rizont pályázatról
Az SZTE lehet a jövőbeli világjárványok egyik jelentős nemzetközi modellezési központja
Egy esetleges új világjárványra adott gyors és összehangolt válasz módszertanának kidolgozása a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem a japán Kyotói Egyetemmel és az amerikai Yale Egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot. Az SZTE ezzel kiemelt szerepet vállal majd a nemzetközi járványügyi felkészülésben.
A Covid-19 járvány tapasztalatait használva fel lehet készülni egy ismeretlen kórokozó által okozott új világjárványra. A világ különböző kutatócsoportjainak eredményeit összekapcsolva elkészíthető egy átfogó és interdiszciplináris módszertan, amelynek alapján egy újonnan felbukkant kórokozó esetén is gyorsan és hatékonyan beindítható a védekezés. Ennek a módszertannak a kidolgozására vállalkozik a következő három évben a Szegedi Tudományegyetem Rapid-Grip elnevezésű nyertes HU-rizont-projektje, amelyet az SZTE TTIK Bolyai Intézetben működő, Röst Gergely matematikus által vezetett járványmodellezési kutatócsoport a Kyotói Egyetem és a Yale Egyetem kutatóival közösen indít el 2025 elején.
A Rapid-Grip projekt ahhoz a nemzetközi törekvéshez kapcsolódik, hogy egy újonnan felbukkanó vírus esetén 100 napon belül készüljön oltóanyag. Röst Gergely szerint emiatt 100 napon belül egy nemzetközileg koordinált, végrehajtható stratégiának is készen kell állnia a vakcina legjobb felhasználására. A folyamat három egymásba integrált részből tevődik össze:
– Amikor egy kockázatot jelentő kórokozó felbukkan, először is fel kell dolgozni az adatokat és elvégezni a járványtani paraméterek becslését – fejtette ki az SZTE tanszékvezetője. – Ezt követi a járványtani modellezés, amelynek során általában már egy másik kutatócsoport végez számításokat, készít előrejelzéseket, és dolgoz ki különböző szcenáriókat. A harmadik szakaszban pedig a modellezések eredményeit a gyakorlatban kell hasznosítani, vagyis konkrét ajánlások és közegészségügyi programok készülnek a modellek alapján.
Az első fázisban a Kyotói Egyetem tudósainak jelentős tapasztalata van, míg a modellezési munka kidolgozásáért a Szegedi Tudományegyetem felel majd, ahol az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói a Covid-19 járvány alatt már széleskörű tapasztalatokat szereztek. A járványügyi protokollokat és az intézkedésekhez szükséges ajánlásokat végül a Yale Egyetem, a világ egyik legelismertebb epidemiológiai kutatóközpontja fogja összeállítani.
– A projektben egy olyan platformot hozunk létre, amelyen a három kutatócsoport éles helyzetben is együtt tud majd dolgozni azon, hogy a járvány azonosítása, a modellezés és a gyakorlati ajánlásokba ültetés a lehető leggyorsabban történjen meg – folytatta Dr. Röst Gergely. A szegedi, a kyotói és a New Haven-i kutatócsoportok közötti együttműködés új módszertanok kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek az intézmények eltérő és egymást kiegészítő szaktudását ötvözik.
Konzorciumvezetőként a szegedi csoport a modellezés mellett a teljes folyamat integrálását is elvégzi, az SZTE kutatói fogják majd egységes rendszerré hangolni a japán járványügyi és az amerikai népegészségügyi szakemberek munkáját.
Az SZTE két nagy nemzetközi partnere rangos helyet foglal el a járványügyi kutatásokban: a Yale világszinten, a Kyotói Egyetem pedig Ázsiában az első három vezető egyetem között van számon tartva a témában.
A hároméves projektben az első két évet szánják a tudományos és technológiai háttér kidolgozására, a harmadik évben pedig felhasználható szolgáltatássá teszik a folyamatot. Ezután nemzetközi szervezeteknek is, például az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), valamint az európai és amerikai járványügyi hatóságoknak is bemutatják a kidolgozott védekezési módszertant.
A projekt jelentőségét mutatja, hogya pályázat elnyerése óta eltelt rövid idő alatt a torontói járványmodellezők is jelezték, hogy csatlakoznának a Rapid-Grip projektben létrejövő nemzetközi hálózathoz, és ehhez jelentős kanadai forrásokat terveznek bevonni.
– Komoly nemzetközi súlyt ad a Szegedi Tudományegyetem járványmodellező csapatának, hogy a Yale School of Public Health és a Kyotói Egyetem fő partnereként jelenik meg a nemzetközi színtéren. A HU-rizont pályázat Európán kívüli együttműködésre is lehetőséget adott, amely révén a szegedi egyetem egy-egy jelentős ázsiai és amerikai egyetemet köt össze, ráadásul a teljes emberiség javát szolgáló témában – zárta Röst Gergely.
A szegedi matematikusok emellett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) számára is végeznek fontos számításokat. A Szegedi Tudományegyetem így hamarosan a járványügyi kutatások egyik jelentős nemzetközi központja lehet.
