Kinek jó, ha senkinek sem? - Információhiány-szindróma Magyarországon

A magyar orvosok többsége vélhetően támogatná, ha páciense több és korrekt információhoz jutna kezelési lehetőségeiről - akár közvetlenül a gyógyszergyártóktól. Ennek a betegszervezetek is örülnének, és a szaktárca is erősítené a tájékoztatottság javítását. Ezért furcsa, hogy bár senkinek sem érdeke, a betegek többsége mégis információhiány-szindrómában szenved.

"Az európai törvények olyan irányba hatnak, hogy a páciensek nem ismerik meg kellőképpen az egészségügyi fejlesztések eredményeit" - röviden így jellemezte Per Wold-Olsen, a Merck and Co. Inc. Humán-egészségügyi Divíziójának európai, közel-keleti és afrikai elnöke az információhiány-szindrómát. Lapunkban (Medical Tribune 2004. október 7.) is ismertetett cikkében a szerző kifogásolja, hogy a gyógyszergyárak vényköteles termékeikről Európában nem tájékoztathatják közvetlenül a fogyasztókat.

Ne titkolózzunk!

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke úgy látja, mielőbb fel kellene számolni az információhiány-szindróma kialakulását elősegítő tényezőket. Semmi értelme, hogy a beteget "sötétségben" hagyjuk, titkolózzunk előtte, fetisizáljuk a "tudást" - vélekedik Székely Krisztina. Szerinte javítaná az egészségkultúra általános színvonalát, ha a páciensek hozzáférnének minden őket érintő és érdeklő információhoz, ha tájékozottak lennének, mert ezzel olyan problémák is kivédhetők, mint a  gyógyszerszedés indokolatlan abbahagyása vagy a gyógyszermérgezések. Nagyon fontos követelmény azonban a korrektség, ezért a beteginformálásnak a jogszabályokban és a gyakorlatban is úgy kell működnie, hogy kizárható legyen az etikátlan reklám, illetve a félrevezető tájékoztatás.