Hová lett a nők védettsége?

Szívünk Világnapja 2003

A Szívünk Világnapja alkalmából rendezett szimpózium előadói Alexandra J. Lansky megállapításának jegyében szólaltak fel. Ez így szól: „Tudomásul kell végre vennünk, hogy a koszorúér-betegség mára a nők kórképévé vált.”

Néhány napos az az információ, hogy 2003 lesz az emberiség történetében az első esztendő, amikor a legtöbb ember halálát nem a fertőző betegségek okozzák – kezdte előadását a Szívünk Világnapja alkalmából „Hová lett a nők védettsége?” címmel rendezett tudományos ülésen Matos Lajos kardiológus főorvos. Az előadók a koszorúér-betegség nemek közötti megoszlásában egyre rosszabb pozíciót elfoglaló nők mutatóit tekintették át. Egyesült államokbeli adatok szerint a nők először 1981-ben érték el a férfiak mortalitását, és 1983 óta koszorúér-betegség miatti halálozásuk egyértelműen meghaladja a férfiakét. Magyarország 7,5 millió felnőtt lakosa között 1,5 millió a 30 feletti testtömegindexűek száma, 27 feletti értéket mértek újabb egymillió főnél, akiknél azonban egyéb kockázati tényezőkkel is számolni kell, további százezer főt jelentenek a túlsúlyos koszorúér-betegek, végül 400 ezerre tehető a 25 feletti testtömegindexű cukorbetegek száma. Vagyis hazánkban 3 millió veszélyeztetett ember él, akiknek jelentős része nő.

Borbás Sarolta a nők szempontjából legjelentősebb kockázati tényezőket részletezte, és mindjárt a beavatkozási lehetőségekre is rámutatott. Lee és munkatársai 2001-es, JAMA-beli közleménye szerint a heti 1 órát meghaladó séta több mint 50 százalékkal mérsékli a koszorúér-betegség kockázatát, ráadásul növeli az inzulinszenzitivitást. A koszorúér-betegség előfordulását mindkét nem esetében növelő dohányzásról az irodalom adatai szerint a nők szoknak le nagyobb arányban. A legjelentősebb rizikófaktor továbbra is a cukorbetegség, a dyslipidaemia összetevői közül pedig a magas trigliceridszint.