Hátra arc?

Felrúgni készül a szocialista párt a júliusban kötött koalíciós szerződést, amelyben nagy vonalakban rögzítették a biztosítási rendszer átalakításának elveit. A Pénzügyminisztérium munkatársai már előkészítették a kötelező egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény tervezetét – amely egyelőre több ponton hiányos és sok esetben több lehetőséggel számol. Azaz: messze még az egyezség.

   Nem tudtak megegyezni a régiók felosztásáról, így tovább egyeztetnek a koalíciós kormánypártok az egészségbiztosítás rendszerének átalakításáról. Várhatóan szeptember második felében ülnek újra tárgyalóasztalhoz, ám kérdéses a megállapodás, ugyanis a szocialista politikusok továbbra sem hajlandóak elfogadni a szabad demokrata képviselők által javasolt területi felosztást.
   Információink szerint a területi felosztással kapcsolatban pillanatnyilag kétféle változat versenyez: az SZDSZ által preferált modell szerint kistérségekre bontanák az országot, és a tagtoborzást követően a pénztárak a kedvezőtlenebb és a szerencsésebb demográfiai mutatókkal rendelkező térségekből egyformán részesülnének. Ezzel szemben az MSZP elképzelése szerint a pályázaton nyertes társaságokhoz utólag egybefüggő régiókat sorsolnának, így hét, egyenként 1,2-1,4 millió lakost tömörítő biztosítási régió jönne létre. (Budapestet egy régióként tartaná meg a párt.) Az MSZP szakpolitikusai szerint azért kell nagy homogén területeket létrehozni, mert csak így alakítható ki a megfelelő kockázatközösség és válhat biztonságossá a betegellátás. Az apró, véletlenszerűen létrehozott területek hálója nehezebben és drágábban működtethető. Ha egy pénztár csak egy területre koncentrál, akkor hatékonyabban és gazdaságosabban szervezhető meg a betegellátás, nem kell annyit utaztatni a pácienst – vélik a szocialisták. Az előzetes tagtoborzást is feleslegesnek tartja a nagyobbik kormánypárt, ugyanis szakértőik szerint az „ügyfélvadászat” ésszerűtlenül sok pénzt – lakosonként 6-8 ezer forintot – emészt(het) fel, és az esetleges, sorsolásos elv alapján történő kiosztás mind a pénztárak, mind pedig a betegek számára nehézséget okozhat a későbbiek során. Ha az SZDSZ mégis ragaszkodik eredeti elképzeléséhez, akkor ennek költségét a működési költségre elkülönített kassza helyett – a szocialista politikusok szerint – kizárólag a nyereségből finanszírozhatná a pénztár.
 
   Semmis a szerződés?
  Az egyeztetési folyamatokból pillanatnyilag úgy tűnik, az MSZP felrúgni készül a júliusban kötött koalíciós szerződést, amelyben rögzítették: „A járulékbefizetésekből létrejött alap forrásait korrigált fejkvóta szerint 5-8 kötelező egészségbiztosító pénztár (KEP) fogja megkapni. Az új pénztárak kezdettől fogva az egész országban toboroznak tagokat és az egész ország területén köthetnek szolgáltatói szerződéseket. A pénztárak versenyezni fognak azért, hogy a lehető legtöbb ügyfelet (biztosítottat) szerezzék meg, ugyanakkor megkülönböztetett területi felelősségük is van. (images/) A törvényben meghatározott időszakot követően (6–12 hónap) a pénztárak egy nyilvános sorsolás után összepárosításra kerülnének területi egységekkel úgy, hogy az ország teljes területét egyszeresen lefedjék. Minden ilyen területi egységben azok a biztosítottak, akik addig az időpontig nem választottak pénztárat, automatikusan ahhoz a pénztárhoz tartoznak, amely a sorsolás során az adott területet ellátja.”
   A feszültségek ellenére a liberálisok továbbra is a markáns verseny mellett érvelnek, mert szerintük csak ezzel oldható meg a minőségi javulás. A területfelosztás elve körül zajló vitáról Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője a köztelevízió Napkelte című, szeptember 3-i műsorában úgy nyilatkozott: pártja semmiképp nem fogadja el a hét regionális biztosító gondolatát, olyannyira, hogy ha nem tudnak megállapodni, inkább a jelenlegi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (OEP) épülő struktúra megtartására szavaznak.
   Információink szerint a Pénzügyminisztérium munkatársai előkészítették a kötelező egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény tervezetét, amely egyelőre még csak nagy vonalakban, de vázolja a leendő pénztárak működésének feltételeit. E szerint a kötelező egészségbiztosítási pénztárak 51 százaléknyi szavazati jogot garantáló részvényei a Magyar Állam forgalomképtelen kincstári vagyonába kerülnének. A fennmaradó 49 százalékot viszont kétfordulós, nyilvános pályázat keretében értékesítenék. A jogszabály tervezete sok kérdést nyitva hagy – a jogalkotók a konszenzus eredményére várnak. Úgy tudjuk, a pártok még abban sem egyeztek meg, hogy a pénztárak megalakulásukat követően mennyi pénzt fordíthatnak működtetési költségeikre – az OEP jelenlegi, 1,5–2 százalékos működési költségénél biztos, hogy több pénzre lesz szükségük. Lapunk úgy értesült, hogy a szocialista párt négy százalékban maximálná ennek mértékét. Vita van a nyereség kivételéről is, a nagyobbik kormánypárt 4-5 éves moratóriumot hirdetne annak befagyasztására.

  Fidesz-álom
  Míg a kormánypárti politikusok a színfalak mögött csendes kivárásra játszanak, a Fidesz kampányba kezdett, és vezető testülete konkrét „iránymutatást” adott az önkormányzatok számára. Ötpontos kiáltványukban felhívják a testületek vezetőit, garantálják, hogy amennyiben az egészségügyi intézményeiket gazdasági társasággá alakítják, azok 100 százalékban önkormányzati tulajdonba kerülnek (ez alól kizárólag a kórházak dolgozóinak felkínált részesedés jelenthet kivételt). Kérik, hogy biztosítsanak dolgozóik számára méltányos kollektív szerződést; utasítsák el a bújtatott privatizáció formáit, beleértve a kórház működtetésének kiszervezését is; az önkormányzatok működésük hatékonyabbá, átláthatóbbá és olcsóbbá tétele érdekében kezdjék meg a szolgáltatások és beszerzések összehangolását; szeptember 30-ig hozzák létre az önkormányzati egészségügyi egyeztető fórumukat, amely egyebek között biztosítja a Fidesz egészségpolitikai elveinek és stratégiájának érvényesülését. De mindezeken túl a potenciális befektetőknek is üzentek: Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke augusztus 27-i sajtótájékoztatóján azt mondta: a Fidesz minden lehetséges jogállami eszközt felhasznál, hogy megakadályozza a több-biztosítós rendszer bevezetését az egészségügyben, a párt hatalomra kerülése esetén pedig megszünteti azt.
   A szlovák kormányfő már belekezdett abba, amiről a Fidesz még csak álmodik: hadat üzent a magánbefektetőknek és a több-biztosítós egészségügynek. Robert Fico kormánya ugyanis hónapok óta arra törekszik, hogy felszámolja a szlovákiai biztosítási piacon jelen lévő magánbiztosítókat, mert megengedhetetlennek tartja, hogy az országban profitképző egészségbiztosítók működjenek, s a biztosítottak által befizetett járulékokból önfenntartás címén jelentős forrásokat vonjanak el. Északi szomszédunknál 1995 óta több-biztosítós egészségügyi rendszer működik, melyet 2004-ben „megreformáltak”. Kezdetben az állami biztosító mellett 10-13 magántársaság működött, az alapítási hullám lezárulása után a rendszer azonban azonnal válságba került és több cég ellen csődeljárás indult.
   Szlovákiában jelenleg két állami és négy részvénytársasági formában működő magánbiztosító működik, ez utóbbiaknak a reformot megelőző 30 millió koronás alaptőke helyett 100 millióval és emellett további 10 millió koronás tartaléktőkével kellett rendelkezniük. Szlovákiában az 5,4 millió biztosított közül 3,4 millióan a két állami társasághoz tartoznak, ám ennek ellenére a magánbiztosítók 2004 óta jelentős bevételre tettek szert.

   Támadás a befektetők ellen
   Éppen ez a bevétel szúrt szemet Ficónak, ezért tavaly már megindította a támadást a magántársaságok ellen. Igaz, akkor sikertelenül. A pozsonyi Egészségügyi Minisztérium tervei szerint kötelezően az állami biztosítók ügyfeleivé vált volna mindenki, aki helyett az állam fizeti a járulékokat. Vagyis, automatikusan az állami biztosító valamelyikéhez került volna több millió ember: nyugdíjasok, gyerekek, munkanélküliek és gyesen lévők. Az elképzelés azonban csak terv maradt, nem állta ki ugyanis az alkotmányosság próbáját. A kormány nem adta fel a küzdelmet, újabb két fronton indított támadást a befektetők ellen. Törvénytervezet készült arra, hogy a magánbefektetők nyereségüket ne vehessék ki osztalékként, hanem kötelezően forgassák viszsza a szlovák egészségügybe. A pozsonyi kabinet arról is döntött, hogy a biztosítók a továbbiakban bevételüknek nem négy, hanem csak három százalékát fordíthatják működési költségeik fedezésére. Persze, ezek még csak tervek, a parlament ősszel tárgyalja a törvényjavaslatokat. A két intézkedés egyébként kiváltotta mind a biztosítók, mind a lakosság ellenszenvét. A nemzetközi szerződésre hivatkozva az egyik legnagyobb holland befektető például azzal fenyegetőzik, hogy bepereli a szlovák államot, amiért módosítani akarja a nemzetközi szerződésben rögzített feltételeket. Fico intézkedéseinek hatására két aláírásgyűjtés is indult. Az egyik a több-biztosítós rendszer védelmében, a másik ellene. A parlament akkor köteles napirendre tűzni követelésüket, ha legalább százezren látják el kézjegyükkel a dokumentumot.