Gyökeres átalakítás előtt a rákdiagnosztika

Új elnök a MOT élén

A Magyar Onkológusok Társasága (MOT) XXVI. Kongresszusának a felújított Budapest Kongresszusi Központ adott otthont november 10. és 12. között. Itt lépett hivatalba a társaság új elnöke, Oláh Edit professzor, akit még beiktatása előtt kérdeztünk a szakma újdonságairól és elnöki terveiről.
Új tudományág, a molekuláris onkológia születésének napjait éljük. Honnan hová vezet a „genetikai út”?
– Az ezredfordulóra sikerült tisztázni, aminek még a nyolcvanas években is csak marginális szerepet tulajdonítottak: a rák a gének betegsége. Az onkogének felfedezéséért Michael Bishop és Harold Varmus 1989-ben kapta meg a Nobel-díjat. Azóta rengeteg bizonyíték gyult össze, a fejlődés a diagnosztikától a prognosztikáig mindent magával ragadott. A daganatképződésben szerepet játszó gének és az azokat érintő változások felismerésével végül arra is lehetőség nyílott, hogy kiválasszuk a gyógyszerek molekuláris célpontjait. A jövő tehát az egyénre szabott kezeléseké. ¦
Hízhatunk és dohányozhatunk, úgyis megkapjuk a nekünk kifejlesztett gyógyszert?
– Szó sincs róla. A genetikai betegség a sejtek szintjén érvényes. A környezeti tényezők rákkeltő szerepe nem változott, a betegségek nagy részét magunk okozzuk, pontosabban a civilizáció az egészségtelen életmóddal, a piszkos levegővel és hadd ne soroljam tovább. Az előrelépés az, hogy ma már tudjuk: ezek a hatások is a géneket, a DNS-t károsítják. Azok a sejtek alakulnak át daganatsejtekké, amelyekben az ehhez szükséges menynyiségben alakultak ki DNS-hibák. A daganattípusok 5–10 százalékában – például vastagbélráknál, emlőráknál – ezek a génhibák öröklődhetnek, de a daganatok további 90–95 százaléka is genetikai betegség, csak itt a DNS-hibákat a születés után „szedjük össze”.